AZ EGÉSZSÉGES REGGELI – az igazi nagy PR átverés

141533AZ AMERIKAI REGGELI ma már a bacon és a tojás megdicsőülése, ám alig egy évszázada egy átlag amerikai még alig reggelizett mást, mint pirítóst, (tejes)kávéval. A sorsdöntő változást Sigmund Freud unokaöccse, az Osztrák-Magyar Monarchiában, Bécsben született Edward Louis Bernays (1891-1995) indította el. Edward anyja Sigmund Freud testvére, Anna, apja pedig Ely Bernays, Freud feleségének, Martha-nak a testvére.

(tovább…)

FRISS HÁZI PITA – Hogyan készítsünk otthon pitát?

Screen Shot 2013 07 28 at 12.09.28 PMA HÁZI PITA nem ördöngösség és mennyivel jobb, mint a félkészen vásárolt, kenyérpirítóban, pláne mikróban felmelegített egyiptomi, magyar, izraeli, vagy bármilyen változatok. A házi pita készítése szórakozás, az elkészült pita pedig biztos siker. Elterjedési területén, India egyes részeitől, Törökországon, Örményországon át Iránban, a Közép-Keleten, a Mediterráneumban, Észak-Afrikában, a Balkánon nagyon sokféle pita akad, azonban mindnek közös jellemzője,

(tovább…)

A 10 LEGFONTOSABB – konyhai alapismeret

kulinarika herve thi11HERVÉ THIS, aki Kürti Miklóssal a molekuláris gasztronómia bölcsőjét is ringatta, többször is szerepelt a blog írásaiban. Rob Mifsud többek között arról kérdezte H.Thist, hogy az otthoni főzéshez milyen berendezést tart alapvetőnek? Hervé This, a molekuláris gasztronómia nagymesterének válasza azért is meglepő, mert túlzottan hiszünk a kütyükben.

(tovább…)

A TEAVAJ – Van-e köze a teának a vajhoz? Van.

8712A TEAVAJ elnevezés valószínűleg sokakat elgondolkodtatott arról, hogy „Mi köze a teának a vajhoz?” Teavaj, olvashatjuk a vajak csomagolásán, aztán már megyünk is tovább és nézegetjük a belga, francia vagy akár német vajakat, ám ott már nem találkozunk a teavaj megjelöléssel, mert arrafelé ezt a minőségmegjelölést nem használják. A teavaj a Monarchia szülötte, ezért aztán, csak a hajdani Osztrák-Magyar Monarchia területén, az osztrákoknál, magyaroknál, cseheknél, szlovákoknál, szlovéneknél és horvátoknál fordul elő.

(tovább…)

A LEVELEN-SÜLT – a legrégibb magyar részta receptje

GreenCabbageLEVELEN-SÜLT – A 19. század végén az Erdélyben élő Zilahy Ágnes Valódi magyar szakácskönyvében (1892) „A tészták” fejezetben az ünnepnek számító disznóvágások időszakához kötődő farsangi fánk az első a sorban. Ezt a kalácsok, majd az aranygaluska, s több tucat más, összességében csak az „urizáló” polgári konyhákra jellegzetesnek tartható tészta-recept, sőt fagylaltok, pudingok leírása követik. A leveleken sütés történelem előtti módszer és hozzá meghökkentően sokféle növény levele, kérge fordulhat elő.

(tovább…)

ISTENNŐK, KOCSMÁROSNŐK – a nők, a sör és a bor

symposium_thumbAZ ÓKORI Görögország szimpóziumain az első kupa bort a vendéglátó hajtotta fel, aki ezzel a cseppet sem veszélytelen gesztussal biztosította az összegyűlteket arról, hogy a bor nem mérgezett. A házigazda egészségére inni, azóta is szokásunk maradt. A borivás számtalan névtelen nagyivóval tarkított története nem ma kezdődött. Már az i.e. 54. században, a mai Irán területén fekvő Zagrosz-hegység lábánál is foglalkoztak borral, pedig még csak a szőlő sem nőtt meg arrafelé.

(tovább…)

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.