A TISZAI HAL – Gazda beszélyíró tán élete legjobb halászlevét (régi szegedi nevén: halpaprikását) ette egy születésnapi ebéden. Palicson. Beléágyazva egy sor halétel közé, melyek, hajaj, egy régi, valahai tiszai halbőséget idéztek. S most az ünnepi ételsort adták. Gazda elé tárulkozó meglepetéses palicsi menü ugyanis így festett: indításnak haltepertő és halpástétom kecskesajt gombócokkal.
BEIGLI (bejgli, bájgli) – Mint az már bejglitörténeti kutakodásom első perceiben is kiderült, a bejgli nem is bír annyira kézenfekvő és elfogadhatóan biztos történettel, mint azt eddig hittem. Kiderült, hogy mi, magyarok, azt gondoljuk, hogy a bejgli Sziléziából származik és német közvetítéssel jött el hozzánk. Az angolok úgy vélik, hogy a bejgli egy magyar sütemény, s újabban már a franciák is magyarnak tartják (korábban lengyelnek).
POGÁCSA – A pogácsa, lett légyen az sós, vagy édes, a 19. században is népszerű volt. A század második felében megszaporodtak a szakácskönyvek, s a szakácskönyvekkel a pogácsa receptek is, melyek nagy része már a korábbi évtizedekben is népszerűnek számított. Josephine Saint Hilaire (St. Hilaire Jozéfa) féle „ A valódi szakácsság vagy legújabban átvizsgált és tökéletesített Képes pesti szakácskönyv” (1864) 593. receptje a ” töpörtős pogácsa” készítési módját írja le. A szerzőről, Josephine-ről, ugyan semmit sem tudunk, a Képes pesti szakácskönyvről azonban annyit
GERBEAUD (zserbó) SZELET – A somlói galuska után az ország második legkedveltebbnek tartott süteményét a genfi születésű Gerbeaud Emil cukrász mutatta be a hazai ínyenceknek. Émile Gerbeaud a gyermektelen Kugler Henrik hívására 1884-ben, Párizsból érkezett Pestre. Betársult, majd át is vette Kugler Henrik Gizella-téri (ma: Vörösmarty tér) üzletét. Nagy lendülettel fejlesztett. A segédek számát a hatszorosára (60) emelte,
DOBOSTORTA – A 19 század vége minden szempontból pezsgő és kaotikus időszaka volt a hazai gasztronómiának. Dobos C. József (1847-1924), eredeti nevén Dobos Károly József szakács- és cukrászmestert az 1881-ben megjelent, és néhány éve újra kiadott „Magyar-Franczia Szakácskönyv” szellemes szerzőjeként is ismerhetjük. Bár a könyv egy Münchenben elsőként 1858-ban megjelent, és valószínűleg francia eredetiből „bajorosított” munka, a német nyelvű Rottenhöfer szakácskönyvhöz képest a
SOMLÓI GALUSKA – Egy elterjedt legenda szerint, az ország legkedveltebb desszertje a somlói galuska a nászéjszakák borát termő Somló-hegyről, az állítólagos cukrász feleségének állítólagos szülőhelyéről kapta a nevét. A történet szép, de mégsem igaz. A névadó ugyanis, ez esetben, a Budapesttől alig huszonöt kilométerre, a Gödöllői-dombvidék peremén álló, az autópályáról is már messziről látható Somlyó-hegy. Somlyó (Somló) hegyből akad szép számmal a Kárpát-medencében, így aztán Fót mellé is
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!