Szerző: Csíki Sándor | 2025/02/17 | Gasztronómia történet, hagyomány, levesek, magyar konyha, Recept, Receptek, Regionális konyha
AZ EREDETI JÓKAI BABLEVES – Jókai Móric (Mór) 1825. február 18-án (e sorok megjelenése előtt 200 esztendővel született. Jókay Móricz néven anyakönyvezték, ám ma mégis Jókai Mór néven ismerjük. „Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi unszolására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezve, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg. Jókait ma már kevesen olvassák, ám a róla elnevezett bableves népszerűsége továbbra is töretlen. Ha valami, hát ez ékesen példázza a gasztronómia időtlen erejét.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2024/12/19 | Éttererm, Evolúció, Gasztronómia történet, hagyomány, magyar konyha
BRASSÓI APRÓPECSENYE – „Olyan fenséges étket kaptam és olyan rég tapasztalt nagy adagban, hogy szóhoz se juthattam. Ízletes volt a hús, igazán mennyei eledel. Na, és a zsírban sült petrezselymes krumpli! Legszívesebben percekig forgattam volna a számban, hogy még ne kelljen lenyelni. Egy hete történt az eset. Akkor el is határoztam, ha Siófokon járok, csak az Utasellátóban ebédelek. Mert vicc nélkül mondom:
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2024/10/26 | Fűszerek, Gasztronómia történet, magyar konyha, Osztrák konyha, Receptek
AZ ELSŐ SZEGEDI PAPRIKAKERESKEDŐK – „Bár a szegedi népben nem közönséges kalmárszellem él, – írta Bálint Sándor, 1939-ben – a kor meggyorsult kapitalista tempóját főképpen tőkével nem tudta követni. A paprikakereskedelemnek a kor szükségleteihez és szabadversenyes lehetőségeihez alkalmazott organizációját a kilencvenes évek táján itt is a zsidóság vállalta magára.”
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2024/10/26 | Gasztronómia történet, hagyomány
SZÓSZOK, MÁRTÁSOK – „Vichy dél’franciaországi városban, amely nemcsak gyógyforrásairól, hanem luxusélelmicikkeket előállító gyárairól is nevezetes, az ottani majonnaise-üzem egyik cégvezetőjét, egy Andrée Mascallat nevű köztiszteletben álló tisztviselőt az elmekórházba vittek, mert a szerencsétlen ember a pikáns szószok kóstolgatásától megőrült.” (Esti Kurir, 1935) A 18. század végén Párizs az egyedüli, ahol a titkos és intim rokokó vacsorák eltűnésével az ízlelés és ínyenckedés új szintre emelkedik. A párizsi elit már nem csupán az étkezésről, de az étkezésről való
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2024/09/02 | Amerikai konyha, Éttererm, Gasztronómia történet, hagyomány, magyar konyha
NEW YORK MAGYAR ÉTTERMEI – „New-York város délkeleti részében a Second avenue és Houston-street táján vetette meg alapját a magyar kolónia. Az avenue mentén sorakoznak kávéházaik: egy-egy darabja a régi hazának. A kilencedik utca sarkán emelkedik a Café Boulevard. Ez a gyülhelye a kolónia «elitjének.» […] Azok a szerencsétlenek, kiket a nyomor nehéz keze összegörnyesztett, azok ide nem lépnek.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2024/04/02 | Fűszerek, Gasztronómia történet, hagyomány
MAGYAR ÜRMÖS – „Legújabban egyik-másik fővárosi csemegekereskedő torinói ürmösön kívül, magyar terméket is árusít; a palack címkéje kétségtelenül igen szép, feltűnő, sőt hazafiasnak látszik; minőségéről nem nyilatkozom. Azonkívül Szentendre vidékén házilag készült ürmösis akad. A versec karlócaihoz hasonló, gondosan készült, csak egy kis hibája van: nem eléggé édes, kissé savanykás. Édesebb szőlőfürtök és kevésbé savanyú vörösbor kellene hozzá. Végül a badacsonyi Ibos-féle ürmössel is alkalmam volt közelebbről megismerkedni. Főtt must segítségével készülhetett, mert barna, mint az olasz ürmös (vagy
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!