ARAB RIZS FŐZÉSE – A rizs a Föld népességének fele számára alapélelmiszer és az olyan országokban, mint Kambodzsa, vagy Banglades a napi energiabevitel háromnegyedét adja. A rizs (Oryza sativa) az indiai szubkontinensen, Észak-Indokínában és Dél-Kínában is őshonos és vélhetőleg egymástól függetlenül, több helyen is háziasították.
VIRSLI FŐZÉSE VÍZBEN – Januártól decemberig mintegy 30.000 tonna virslit vásárolunk, ám a virsli igazi szezonja mindig is az év végi időszak volt, s maradt. A háztartásonkénti, nagyjából 7,30 kg/év virslifogyasztásban továbbra is a szilveszter hoz kiugró eredményeket. A zamatos, szaftos, meleg kolbászkák felettébb kedvelt ételeink, amit már csak az is egyértelműen mutat, hogy nem csekély összeget, 33 milliárd forintot költünk évente az ilyen-olyan (inkább: olyan) minőségű virslikre.
ZSÍROK A KONYHÁBAN – Az 1950’-es években a disznózsír még igen nagy becsben állt. Az értéke is emelkedett, ezért a hazai parasztgazdaságokban is legfőként a vastag szalonnájú zsírsertések a jellemző sertésfajták. A „magyar disznózsír” a népi demokrácia megbecsült stratégiai cikke lett, és a földművelésügyi miniszter 1950-ben kelt rendeletére még állami ellenőrzőjegyet is kapott, rajta címerrel és „Magyar Népköztársaság” felirattal. Az állami ellenőrzőjegy az osztályellenség számára is egyértelművé tette, hogy
MIGRÁCIÓ ÉS STREET FOOD –A közlekedés fejlődésével és olcsóbbá válásával a vasút és a gőzhajók már nem csupán a tömegméretű áruszállítást, a zöldségek, gyümölcsök, hús világkereskedelmét, hanem a tömegméretű utazás lehetőségét is kínálták, amivel az egész Földre kiterjedő migráció (és munkaerőpiac) feltételeit teremtették meg. A méreteket jól jellemzi, hogy az „ír burgonya éhínség” és az első
BUDAPEST BORFESZTIVÁL – Szeptember 6-9. között a Budai Vár teraszain. A Budapest Borfesztivál 27. alkalommal várja a borozni, kikapcsolódni, szórakozni vágyókat a főváros talán legimpozánsabb helyszínén, a megújuló Budai Várban. A vendégek nappal és az esti
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!