PROUST és a PETITE MADELEINE – az illatok hatalma
PROUST ÉS A PETITE MADELEINE – „A tea mellé anyám egy kis Madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. S mindjárt, szinte gépiesen, fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától, ajkamhoz emeltem egy kanál teát, amelybe előtte már beáztattam egy darabka süteményt. De abban a pillanatban, amikor ez a korty tea, a sütemény elázott morzsáival keverve, odaért az ínyemhez,
AZ ÍZÉRZÉKELÉS – evolúciós előnyei és szerepe, röviden
AZ ÍZÉRZÉKELÉS ELŐNYEI –Biológiai objektumként az ember, akárcsak a többi állat, a környezetében hozzáférhető élelmiszerek rendszerében éli le az életét. Ezt a rendszert a földrajzi, éghajlati, s ma már társadalmi és gazdasági meghatározottságon túl, az új iránti kíváncsiság (neophilia) és az újtól való
A HELYES NYELVTÉRKÉP – Mit tanítottak, tanultunk meg rosszul?
A HELYES NYELVTÉRKÉP – Az étkezés mindenkit érint. A mindenkit érintő étkezéshez pedig, általános esetben, egy mindenkit érintő érzékelés, az ízérzékelés (és szaglás, etc.) is társul. Az ízek érzékelése annyira magától értetődőnek és közönségesnek tűnik, hogy alig gondolunk rá. Így aztán, azt sem tarjuk fontosnak, hogy legalább alapjaiban helyes képünk legyen róla. Így eshet meg, hogy a legtöbben még ma is legfeljebb 4 alapízről hallottak és az ízérzékelés helyét is (a tanítottaknak megfelelően!) rosszul tudják.
MIT ENNI, VAGY MIT NEM ENNI?! – a mindenevő napi dilemmája
A MINDENEVŐ DILEMMÁJA – A dilemma első megfogalmazása már Jean-Jacques Rousseau (1712-1778), és a napjainkban a „Mondd meg, mit eszel, s megmondom ki vagy” (Dis-moi ce que tu manges, je te dirai ce que tu es.) mondatáról is ismert francia gasztronóm, Jean Anthelme Brillat-Savarin (1755-1825) munkáiban is felbukkan.


VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!