A KENYÉRSÜTÉS ÉS DAGASZTÁS embermillióknak évezredek óta minden különösebb tudományos ismeret nélkül is ragyogóan sikerül. A kelesztett kenyerek felfedezése óta hihetetlen mennyiségű tészta készülhetett szerte a világon. A következőkben röviden összefoglalom azokat a legfontosabb ismereteket, amelyeket nem haszontalan tudni legfontosabb gabonanövényünkről, a búzáról, melyből egyik legfontosabb ételünk, a (búza)kenyér készül.
„MI, AKIK AZ ISTEN KEDVEZŐ, ingyen kegyelméből azt az országot bírjuk, amelynek talaja – kevés kivétellel – Európa minden más országánál kedvezőbb gyümölcstermelésre, ahol a nap kalóriája a tokaji furmintot, a legízesebb őszi baraczkot, a mandulát, szelíd gesztenyét, s minden az égövnek megfelelő fajtából ízre, színre legpáratlanabb gyümölcsöt érleli meg, ahelyett, hogy Európa gyümölcskamráját produkálnók, még importra szorulunk! Ha semmi egyéb, de a kultúra ostorcsapásai kényszeríthetnének e téren az erőfeszítésre.”
NICOLAS JOLY könyvét olvasom, benne találtam a címbeli imperatívuszt. Irány: a föld! Mintha a Georgicont kéne olvasnom és lelkesednem a nemes agrárkultúráért. Persze szakkönyv biztat erre a javából éspedig a szőlőről szól. A beszédes Az ég és föld szülte bor címet kapta és olykor az olvasás során afféle érzéseim támadnak, mintha találkoztunk volna mi már, ez a kortárs francia borász-író és én, mert otthonosan és szinte minden lapon két-három diskurzust lehet véle folytatni.
KECSKEMÉTI SZŐLŐ BŰVÉSZ-nek nevezte őt Rapaics Raymund. Bár valójában nem kecskeméti volt, hanem Sáros megyei – a magyar Gascogne-nak nevezett sárosi Ádámföldén született, ahol atyja gazdatiszt volt. És nem is a híres, anekdotikus sárosi ritka magyarok közül jött (a gazdatisztek legalább olyan hontalanok, mint azok az állami hivatalnokok, akiket ide-oda sodor jó- vagy balsorsuk), inkább cipszert sejtet latinos-németes nevük. Mathiász Jánosnak (1838–1921) mégis Kecskemét, pontosabban a katonatelepi homok lett az igazi hazája. Innét kapta szárnyra a világhír. És ezen az sem változtat, hogy mint valami pályatévesztett tehetség, jogakadémiát végez és vagy húsz álló évig hivatalnokként
A TXAKOLI (ejtsd: csakoli) nevű fehér bor első leírása 864-ből származik, vagyis nagyjából abból az időből, amikor Hinkmar reimsi érsek feljegyzi, hogy az addig ismeretlen magyarok, (akkori néven „Ungri”) II. (Német) Lajos keleti frank királyságát fosztogatták. Ez Szent Cirill és Metód tevékenységének a kora, vagyis jó régen volt. A Txakolit hagyományosan nagy, idős tölgyfa hordókban érlelik, s még fiatalon gyöngyözően fogyasztják. Ez a bor a színes és nevezetes baszk gasztrokultúra szerves része.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!