SZOMOLYA – „Szomolya, magyar falu, Borsod vármegyében, Egertől 9/16 állomásra, hegyes vidéken, két hegy közé szorulva. […] A föld agyagos, több helyt kavicsos, veres nyirok, melly csak trágya után termi meg a rozsot. Szőlőhegye kitünő veres bort ad. Az erdőben igen sok somfa van.” – írta Szomolyát jellemezve Fényes Elek, 1851-ben. A szomolyai borról Vályi András, a magyar nyelv első tanára a pesti egyetemen, tudós statisztikus elsők között
MARIKA NÉNI Szomolyán él. Vámos Attilánál (Attila Wine) jártam, hogy a Csernus Imre interjú és a Kaló Imre látogatás után Szomolyán nála fejeződjön be az aznapi program, s közben interjú is készülhessen vele. Már csak azért is Vámos Attila volt a programzáró, mert vacsorát is ígért, ami persze mégsem a valódi ok. A látogatásról, Csernusról, Kalóról és Vámosról szóló írások a hvg BOR Plusz kiadványában (2013) jelentek meg.
CSERNUS IMRE (47) a fél ország előtt ismert pszichiáter, az Almagyar-Érseki Szőlőbirtok (Eger) társtulajdonosa. A közelmúltban nála is jártam Szomolyán, hogy a Csinalos János és Gyimesi Zsuzsanna szerkesztette, szeptemberben megjelenő népszerű és rangos hvg BOR Plusz kiadványba készítsek vele interjút. A sokórásra nyúló, élvezetes beszélgetés során, Csernus Imre személyében egy kimondottan szimpatikus, nyitott és nyílt, immár kiegyensúlyozott embert sikerült megismernem.
VÁMOS ATTILA a lapos, napszítta Alföldről, Orosházáról keveredett a hegyes-dombos Egri Borvidékre, ott is a korábban inkább csak fekete cseresznyéjéről ismert Szomolyára. Teltek a hajdani évek, hogy aztán Szomolya már a cseresznyéjéről is csak keveseknek maradjon híres, borától meg aligha. Mégis változott a világ, mint mindig, és Szomolya az újra felfedezett fekete cseresznye mellett, ma már a borról is szól, s még valami másról is. Erősen sejthetjük, hogy ott, a Bükkalján, Szomolyán „válámi ván”…
MEGÉRTENI a cseresznyefát – milyen is a cseresznyefa? Az otthonosság és az intimitás érvényesítése a teremtésben. Mert ízes, lédús, ropogós és bíbor gyümölcse közeli örömökre hívogat, és domboldali geometriájában semmiféle szigorúság sincs – a cseresznyefa csupa kedv, derű és bizalom. Sőt minden fa között a legérzékenyebb, mondja Hamvas a cseresznyeszedésről szóló traktátusában. Ágainak mindig olyan szerkezete alakul, hogy az ember a legkényelmesebb elhelyezkedését is megtalálja. Valóban: a legmászhatóbb fák egyike – óriási koronájában ülni és cseresznyét szedni, közben a madarak énekét hallgatni és fütyörészni, vagy csak úgy ott lenni, az élet legnagyobb pillanatai közé tartozik.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!