Szerző: Csíki Sándor | 2018/05/31 | Chef, Francia konyha, Gasztronómia történet, nemzetközi konyha
ESCOFFIER – Georges Auguste Escoffier (1846-1935) a 1870’-es éveket megelőző konyha, a „cuisine ancienne” királya és utolsó jelentős képviselője. Munkássága egészen a „nouvelle cuisine” megjelenéséig, az 1970’-es évekig erőteljes befolyással volt a 20. század nyugati konyhaművészetére és még ma is hat. Filozófiája ugyan nem teljesen új, hiszen már a 4. században is találkozhatunk vele (Archestratos), de a Carême nevével fémjelzett megelőző francia konyhaművészeti korszakhoz képest mégis forradalminak számít: „A jó konyha olyan, amelyben a dolgok olyan ízűek, amilyenek valójában.” Küzd a szakma elismertetéséért.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2018/05/28 | Francia konyha, Gasztronómia történet, magyar konyha, mártások, nemzetközi konyha
GASZTROFORRADALOM – A 21. század elejétől hazánkban is robbanásszerűen terjedő gasztronómiai írások általánosan követett módszere az újkori európai konyhát gyakorlatilag a francia professzionális konyhával azonosítja és a francia séfekhez kötve bontja korszakokra. Ezt az egyszerűsítő modellt az tette megengedhetővé és elfogadottá, hogy a 17. század közepétől kialakuló és fejlődő francia gasztronómiai rendszer az egyetlen, amely széleskörű és mélyreható
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/12/19 | Gasztronómia történet, Pálinka
PÁLINKAFŐZÉS – A desztillációról, azaz a folyadékok alkotórészeinek párologtatás és kondenzáció útján történő elválasztásáról már időszámításunk kezdete előtt kb. 2000 évvel keletkeztek feljegyzések Kínában, Mezopotámiában és Egyiptomban. Az alkoholok lepárlásának módszere az arab, illetve török hódításoknak köszönhetően jutott el a középkori Európába, így Magyarországra is, bár akkoriban még nem élvezeti, hanem gyógyászati célokra használták a desztillátumokat. Az élvezeti célra készült párlatok első előfordulása hazánkban a 15. századra tehető, amikor elsősorban az
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/12/06 | Gasztronómia történet, zsidó konyha
FLÓDNI (FLADEN, FLADNI, FLUDEN) – A jól ismert és nagyra becsült történész és főrabbi, Raj Tamás (1940-2010) szavaival élve „Valamennyi purimi sütemény királynője azonban kétségkívül a flódni. Elkészítése rendkívüli gondosságot igényel. Az igazi flódni nem is hasonlít arra, amit flódni címén a cukrászdában kapni lehet. Mindenekelőtt az igazi flódni négyrétegű tölteléket tartalmaz: almát, diót, mákot és házilag készült (!) szilvalekvárt. Csakhogy valamennyi tölteléket külön kell megfőzni, majd egybe megsütni. Az almát borban párolják, a mákot reszelt citromhéjjal és sziruppal, a diót pedig mazsolával és rummal készítik elő a sütésre. Persze, receptet nem írunk, hiszen ahány ház, annyi szokás, s főként annyiféle a slachmónesz* is…” (Sláchmónesz: a zsidó farsanghoz, a purimhoz kötődő előírás, amelynek alapján ajándékokat, különböző
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2015/12/26 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Recept, Uncategorized
ÚJHÁZI EDE TYÚKHÚSLEVESE – Az ezerötszázas évek végével eltűnt középfelnémet nyelv „brüeje” szavának eredeti jelentése „forró folyadék” (heiße Flüssigkeit) volt. A német Brühe, húsleves szónak ez a középkori elődje érzékletesen utal az ételcsalád nagyra tartott „lélekmelegítő” szerepére. Az egészséget és erőt adó húsleves a modern nyugati éttermek eszméjéhez és elnevezéséhez is szorosan kapcsolódik. Az 1765-ben, a rue Bailleul és rue des Pouliesa sarkán, Párizsban indult első „proto-restaurant” is éppen az erőt adó, frissítő levesek koncepciójára épített. Boulanger úr vendéglőjének bibliai áthallású, latin nyelvű reklámszövege szerint: „Venite ad me, omnes qui stomacho laboratis, et ego restaurabo vos.” (Jöjjetek hozzám mindannyian, akiknek a gyomra szenved, s én helyrehozlak benneteket.) A korabeli művelt közönség értette az üzenetet, mert a vendéglő megtelt.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!