SÜLT FAGYLALT – a Baked Alaska még mindig látványos desszert

baked-alaska-flambee.0SÜLT FAGYLALT – 2017. januárjában az interneten meglehetősen élénk vitát kavart Benke László (69) néhány videója és egy ezekről szóló, földbedöngölő írás. A videók között “Laci bácsi” meglepetés (ahogy mondja: “szürpríz”) sült fagylaltja még olyanok körében is derültséget váltott ki, akik – érzésem szerint – aligha tudták, hogy miféle desszertet is barkácsol az ország ma (2017) már talán legismertebb szakácsa.

(tovább…)

HAMBURGER – hamburgi stílusú bifsztek (1894)

Charles RanhoferHAMBURGER RECEPT (1894) – A 19. századi Amerika máig hatóan legnagyobb szakácsa, Amerika első igazi étterme, a Delmonico’s Restaurant séfje, az ünnepelt Charles Ranhofer. Szakácskönyve, a The Epicurean 1894-es kiadásában a hamburgi stílusú bifsztek (Beef Steak Hamburg Style) receptje attól különleges, hogy az egyébként vajban sült fasírtba némi marha vesefaggyú, és a csontvelő is kerül. Ha a csontvelő már nem is, de a sovány marhahús szárazságát kiegyensúlyozó, alacsony olvadáspontú vesefaggyú ma is majd’minden minőségi hamburgerpogácsa

(tovább…)

SÜLT ALASZKA (Baked Alaska) – még mindig jó

A SÜLT ALASZKA (Baked Alaska) némi képzavarral élve, maga a lerágott csont. Ámde, bizonyosra veszem, hogy “az ismétlés a tudás anyja” és hasonlók. A Sült Alaszka (Baked Alaska) világsiker volt és a története is meglehetősen jól dokumentált, ami általában is jellemző azokra az ételekre, amelyekhez Amerikának bármi köze is van, és ami sajnos egyáltalán nem jellemző mindahhoz, amihez nekünk bármi közünk van. Az adatok hiányát jól jellemzi, hogy a közelmúltban az ismert séf, Csáky Sándor halálának évét is csak hosszas kutatás után sikerült kiderítenem.

(tovább…)

Receptelemzés: Sauce Hollandaise

LEGELSŐ FELISMERHETŐ leírásának egyike a Francois Pierre de La Varenne szakácskönyvében található „Csirág illatos mártásban” (1651). Nevezték már Isigny és Dutch mártásnak is. A hollandi (Hollandaise) elnevezés az I. világháború idején ragadt rá, amikor a franciák már nem találtak elegendő Isigny-sur-Mer környéki normandiai vajat és azt Hollandiából kényszerültek beszerezni. A 20. század elején Georges Auguste Escoffier emeli a francia „haute cuisine” anyamártásának rangjára, ahogy az a korábbi postban írtam.  Használhatósága és nagyszámú derivátuma méltóvá is teszi erre a címre.

copper_pots_new_750_250A kép szövegében szereplő Food & Wine még nem én vagyok…

(tovább…)

KÜRTI, BLUMENTHAL – molekuláris gasztronómia

HESTON BLUMENTHALRÓL, KÜRTI, Miklósról és a molekuláris gasztronómiáról 2008. végén blognyitó cikket írni első ránézésre meglehetősen fantáziátlan ötletnek tűnhet, hiszen ezt a csontot már hazánkban is meglehetősen sokan rágcsálták és látszólag csontfehérre is rágták. Látszólag, mondhatjuk, mert a számtalan szebbnél-szebb téma közötti csapongásban ez a terület Magyarországon továbbra is feldolgozalan maradt, miközben az érdeklődés hulláma nagyrészt már át is száguldott felette. Az előbbieken túl, a témaválasztás még divatjamúltnak is tűnhet, különösen azok után, hogy egy

(tovább…)