MEGKEDVELTEM EZT A bumfordi francia séfet. Árad belőle az a közhelyes francia bohóság, amit minden franciában kerestem, akivel a sors munkám során eddig összehozott, ám egyikben sem találtam. Asterix és Obelix kedélyessége helyett ellenszenves francia fölényességgel, fensőbbségtudattal és többnyire a helyi viszonyok mély lenézésével találkoztam. Chef Jean-Pierre már csak azért is kedves, mert nem látszik ilyennek.
ANDRÁS, aki mellesleg egyértelműen kinyilvánított tisztelettel viseltetik nem csekély erőfeszítéseim iránt, küldte a most következő írást, amit az önirónia megnyilvánulásaként adok tovább. Vélhetőleg nem árt néha görbe tükörbe néznünk, hogy rájöjjünk, mi csupán egy vékonyka (torta)szelete vagyunk a nagy egésznek. „Sakálné vackorbanshee Rozália” alapos hely-, blog- és tárgyismeretről tanuskodó „net-szociográfiája” következik, amit már csak azért is érdemes elolvasni, mert rólunk szól, bennünket karikíroz.
(Igazi vasárnap délre való írás!)
AZ EGRI BIKAVÉR Ünnepe egyik kedvenc nyári programom. Már csak azért is, mert így egri borász barátaimat is alkalmam van meglátogatni, miközben Tokaj, Villány és nem utolsósorban Szekszárd és más borvidékek borászaival is összefuthatunk. Ünnep ez valóban. Én kedvelem.
SOSE GONDOLTAM, hogy egyszer, majd, valaha, a homályos történeti jövőidőkben én még az úgynevezett régi magyar irodalom fenséges tárgykörében kényszerülök aprócska karcolást tenni. És remélem, hogy Keserű Bálint, hajdani szeretett tanárom a szegedi egyetemen mindezt még megkésett kedvteléssel is szemléli – már ha ez a Lugas-szösszenet eljut hozzá.
X. PANNON BORMUSTRA eredményhirdetésére 2009. június 11-én (csütörtökön) 18:00 órai kezdettel a Gundel étterem kerthelyiségében került sor, borvacsorával és borkóstolóval egybekötve. Akadnak meglepetések is a felsorolásban – legalábbis nekem, miközben nagy öröm a sok szép bor.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!