AMBRUS LAJOS: Badacsony revidibus (Tatay Sándor)

4555889ISMERETLEN SZÖVEG került a kezembe: Badacsony bánata a címe és benne olyan friss hang szólalt meg, mintha ma írták volna. Leszámítva persze néhány sajátos kordokumentum-szerű fogalmat (földkiosztó-bizottság, földreform, juttatott gazda, kitelepítés stb.), de a mű-egész úgy szól, hogy az ma is érvényes. A Badacsony bánata újságcikknek készült és valami régi vágású újságból való, hisz ilyen terjedelmű írást ma már csak végszükség esetén közölnek a lapok. De igényes nyelvű, sodró lendületű, tárgyszerű, elemző és kritikus. Szerzője: Bakonyi Tamás. A lappangó szöveg (itt jelenik meg újra teljes terjedelmében) a Magyar Parasztélet 1946. november 24-i számában látott napvilágot.

(tovább…)

BADACSONYI BOROK – a New Yorkban (borkóstoló)

24 badacsony2.previewA NEW YORK PALOTA ad otthont annak a március 20-án megrendezésre kerülő borkóstolónak, melyen a badacsonyi borászok személyesen kínálják a borvidék 150 borát a szakmai partnerek, valamint a nagyközönség részére. A Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület szervezésében, immár második alkalommal érkezik – a Badacsonyi Régiójáró busszal – Budapestre a több szempontból is különleges Badacsonyi

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Irány a földművészet!

Nicolas JolyNICOLAS JOLY könyvét olvasom, benne találtam a címbeli imperatívuszt. Irány: a föld! Mintha a Georgicont kéne olvasnom és lelkesednem a nemes agrárkultúráért. Persze szakkönyv biztat erre a javából éspedig a szőlőről szól. A beszédes Az ég és föld szülte bor címet kapta és olykor az olvasás során afféle érzéseim támadnak, mintha találkoztunk volna mi már, ez a kortárs francia borász-író és én, mert otthonosan és szinte minden lapon két-három diskurzust lehet véle folytatni.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS – a Somlai lényege

sales somlo 042VAN ANNAK VAGY huszonöt éve, hogy Somló hívásának szenvedélye elkapott. Semmi különös nem történt, csak eljutottam sógoromék akkori birtokára, ha csak egy délutánra is, valahová az Ilona kápolna környékre. És ott sem történt semmi fontos – mondjuk talán annyi, hogy a sógornak valamit segédkeztem és jó bort ittam (nem emlékszem már rá, csak arra, hogy ízlett), meg arra, hogy a présház csodálatos volt. Úgy a húszas években építhették és egy gimnáziumi tanár

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Pincék és érintések

Photo: ifj.Vasuta GáborHA SOMLÓN járok, Varga Sanyi bátyám pincéjében, mindig megnézem az öreg présház falán lógó, napról napra halványuló és elpiszkolódó fénymásolatot: ennek a pincének hajdani képét, amely valaha a híres és ünnepelt ódaköltő Kisfaludy Sándoré volt. Az itt fekvő tizenöt holdas szőlőskerttel együtt. A régi kép egy nehezen kivehető, de a tájba elegánsan belesimuló emeletes, zsalugáteres, négy

(tovább…)