ETNA – méz, bor és láva (Szicília)

AZ ETNA Európa legmagasabb működő vulkánja, magassága háromezer méter felett van. Oldalán sífelvonó. Tövében, a faiskolákban pálmafákat nevelnek, s virulnak a kőfalak közti citromligetek. Régóta már, hogy időről-időre kitör. A vulkánok közül éppen erről van a legrégebbre visszanyúlóan írásos feljegyzésünk,  így aztán elég jól ismertek a kitörései, lávafolyamainak pusztításai. llatos a tavaszi, nyári levegő amikor hegy oldala virágba borul. Méhészek helyezi el kaptáraikat, s bort is termelnek itt, ahogy a Vezúvnál is. Ilyen vörösbor az Etnán termelt Cinque Tari, Etna, Rosso DOC is., amely 80% Nerello Mascalese és 20% Nerello Cappuccio házasítása.

(tovább…)

BRUNELLO DI MONTALCINO – a Hold utcában

A BRUNELLO említésére Toszkána, s benne Montalcino juthat az ember eszébe és akár a budapesti Hold utca is, az Enoteca Montalcino. Eltelt egy újabb év, és a tavalyi 2004, 2005-ős évjárat kóstolója után itt a legújabb, a 2006-os. Kiemelkedő évjárat, amit a Toszkánában bevett értékelés szerint 5 csillaggal jelölnek. A Consorzio del Vino Brunello di Montalcino 2009 végén 208 termelőt tartott nyilván. Közülük tizenkét válogatott termelőtől tizenkét válogatott bort kóstoltunk, tizenketten. A Brunello di Montalcino Sangiovese szőlőből készül, amit Montalcinoban „Brunello”-nak neveznek. Szigorú hozamkorlátozás van érvényben. Egy hektáron maximum 80 mázsa szőlőt termelhetnek.

(tovább…)

KENYÉRLEVESEK – wodzionka, acquacotta

A KENYÉRLEVESEK a vízleves egyenesági rokonai. A vízleves (water soup, Wassersuppe) neve ma már leginkább arra utal, hogy vízzel, vagyis nem tejjel, alaplevekkel, levesekkel, stb. készülő levesről van szó.  Ilyen értelemben a vízlevesek sorába tartoznak a kenyérrel készülő levesek is, ám ma már, különösen az angolszász konyhában, a zöldséglevesek neveként is előfordul. A „Víz Leves” Misztótfalusi Kis Miklós (1695) féle háromszáz éves receptjéről már írtam, s a levest is elkészítettem. A kenyérlevesek szorosan kapcsolódnak hozzá.

(tovább…)

CSÜLKÖS PACAL – a válság étele (recept)

A PACAL gyermekkoromban, s még később is úgy élt bennem, mint valami nagyon férfias étel, amit kemény vonású emberek büfék pultjainál, kockás abroszos kocsmákban fogyasztanak, s hozzá harmatosan gyöngyöző korsóból, másutt barna, vagy zöld üvegből, kőbányait isznak. Villáikkal ráérősen nyomják össze a sós vízben főtt, bőven mért krumplit, majd a kevés pacal szaftjával, s darabka fodros résszel falatot formálnak a villán. Szájukhoz emelik, fejüket elismerően oldalra billentik, éppen csak félig, egy pillanatra, ezzel is jelezvén az értők elégedettségét.

(tovább…)

A HÚSLEVES TITKA – a jó hús

A JÓ HÚSLEVES, hasonlóan néhány más ételhez, mint amilyenek a tojásból készült ételek (lágy tojás, tojásrántotta) is, számomra megunhatatlan. Gyakorta és régóta főzök már húsból készült leveseket, ahogy persze sokan mások is. Volt, amikor jobban tetsző lett, volt, amikor kevésbé, ám mindig elfogyott. Zöldségelve, húsokkal, leginkább nyolctojásos cérnametélttel fogyasztva, ritkábban lúdgége tésztával, eperlevél tésztával, esetleg tortellonival, raviolival, tüdős-, vagy húsos rétessel, májgombóccal, vagy egyéb mással, akár füstölt fürjtojással is.

(tovább…)

HALÁLOS FALÁNKSÁG – a nagy zabálás százada

TÖMEGÉVEL bombáznak bennünket tanácsaikkal a legkülönbözőbb diéták kitalálói (kiagyalói), miközben a Willendorfi Vénuszhoz hasonló elhízottság magyarázata voltaképpen igen egyszerű: a szervezet energia-felvétele meghaladja az energia-fogyasztását. A különbségként jelentkező többlet pedig leginkább nagy energiájú zsírok formájában raktározódva várja azt az időt, amikor – tisztje szerint – felhasználásra kerülhet. Nem is olyan nagyon régen, a napszítta szavannán, vagy akár a hómezőkön való vándorláskor

(tovább…)