Szerző: Csíki Sándor | 2018/06/28 | Amerikai konyha, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány, Recept
ROPOGÓS SÜLT CSIRKE – A Kárpát-medencében a bundázás, panírozás nagyjából egy évszázada egyet jelent a búzaliszt, tojás, morzsa, zsír (a 70′-es évektől olaj), segítségével elvégzett vasárnap délelőtti művelettel. Ettől az átlag háztartásokban, ahol a tempura (a „párizsi-módra”), vagy féltestvére, a sörtészta is már ritkaságnak számít, a gyakorlatban nem is nagyon szakadunk el. Még annyira sem, hogy a liszt helyett a keményítő használata egyáltalán felvetődjön, arról nem is
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2018/04/23 | nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS – Tetszik vagy nem, de mi magunk vagyunk a probléma „Ha a földönkívüliek figyelnek bennünket, valószínűleg az emberiség legfőbb tevékenységének azt a törekvést tartják, hogy miképpen lehet a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokból minél gyorsabban hulladékot előállítani.” írta James E. Lovelock, a Gaia-elmélet megfogalmazója. A „fenntartható fejlődés” a „fenntarthatóság” egyre másra használt, még a gasztronómiai
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2018/03/17 | Egészség a konyhában, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
ROVAREVÉS – Akadnak ételek és „dolgok”, nem is egy, amelyeket normális körülmények között nem eszünk meg. Akadnak, amelyek fogyasztása már orvosi esetnek számít. Akadnak, amelyektől viszolygunk, miközben mások élvezettel fogyasztják. Akadnak, amelyekkel naponta kapcsolatba kerülünk, miközben ritkán jut eszünkbe azt gondolni, hogy akár ártalmas is lehet. Akad számos étel, amelyről nem is gondoltuk volna, hogy megettük, vagy megesszük. Az élelmiszerekben mindenütt jelenlévő, nagy mennyiségű rovarmaradványig terjed a sor. Élelmiszereinkben csekély részben előfordulhatnak és elő is fordulnak
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2018/01/08 | Francia konyha, magyar konyha, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
BLANSÍROZÁS (blanchir: elfehéredik) –A blansírozás a francia nyelvben valójában háromféle eljárást is takar. Legelterjedtebb jelentése szerint: nyers élelmiszert, legtöbbször zöldséget, forrásban lévő (sós vagy ecetes) víz hatásának teszünk ki, majd hirtelen lehűtünk (sokkolunk). Emellett, a franciák blansírozásnak nevezik azt a műveletet is, amikor a tojás sárgáját cukorral habosra (fehérre) keverik, és ezt a kifejezést használják a tökéletes sült krumpli készítésénél is, amikor a burgonyát kétszer sütik meg.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2018/01/06 | Népszerű tudomány
VILÁGÍTÓ CSIRKEHÚS – Régebben már írtam arról, hogy „Mitől lesz kék a fokhagyma?„, és arról is, hogy mitől válhat zölddé a sütemény, ezért egyből érdekelni kezdett a minapi hír, miszerint Ikrényben kékesen fluoreszkált a csirkehús. Azonban, mire géphez ültem, akadtak fürgébbek, akik a jelenségre korrekt tudományos választ kerestek és végül ugyanazt a legvalószínűbb magyarázatot adták, amelyet most én is.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/11/29 | Éttererm, Népszerű tudomány
ALLERGÉNEK – Az allergia az immunrendszer szokatlanul erős válasza olyan környezeti hatásokra, amelyek az egészséges embernél gyakorlatilag semmilyen reakciót nem váltanak ki. Ilyen értelemben, az allergia leginkább annak a jele, hogy az immunitás nem működik megfelelően, hiszen a szervezet az egyébként normálisan ártalmatlan anyagot is veszélyesnek tartja, és megtámadja. Az allergiát kiváltó környezeti hatásokat (pollenek, élelmiszerek, gyógyszerek, állati
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!