EMULZIÓK, HABOK – Sok más étel mellett, egy világszerte népszerű emulzió legendája is a háborúhoz kötődik. 1756-ban Richelieu hercege elfoglalta a britektől Mahon városát a Mallorca melletti Menorca-szigetén. A győzelmi ünnepen a herceg szakácsa tojássárgájából és tejszínből készült mártást készíteni, ám a tejszín elfogyott, akadt viszont olívaolaj. A többit már ismerjük, így született a mahonnaise, amiből egy 1841-es szakácskönyv
A FŰSZEREZÉSRŐL – A fűszereket kulináris jóságuk miatt már hosszú évezredek óta az ételkészítés lelkének, a szakács örömének tartják. A fűszerek használatának célja az alapanyagok ízének gazdagítása, kiemelése, egyes ízek elfedése, a zamatok összhangba rendezése. A fűszerezés történhet a sütés-főzés előtt, közben, illetve tálaláskor. A harmonizáló fűszerek megválasztása a hagyományon túl,
OLASZ GASZTRONÓMIA – Immár harmadik alkalommal jelentkezik az Olasz Gasztronómiai Világhét november 19 és 25 között. Több mint 300 olasz diplomáciai képviselet és kultúrintézet szervezésében, közel 1000 program valósul meg világszerte. Budapesten az Olasz Nagykövetség az Olasz Kultúrintézettel, az Olasz Kereskedelemfejlesztési Intézettel
BAB, BORSÓ FŐZÉSE – A babok és borsók a virágos növények harmadik legnépesebb családjába, a pillangósvirágúak közé tartoznak. Az emberi táplálkozásban a perjefélék (búza, rizs) után ez a második legfontosabb család, amelynek a jelentőségét a búza és a rizs fehérjetartalmának kétszerese, háromszorosa adja. Ez a magas növényi fehérjetartalom a pillangósvirágúak gyökerein szimbiózisban élő, a légköri nitrogén megkötni képes Rhizobium
ZSÍROK A KONYHÁBAN – Az 1950’-es években a disznózsír még igen nagy becsben állt. Az értéke is emelkedett, ezért a hazai parasztgazdaságokban is legfőként a vastag szalonnájú zsírsertések a jellemző sertésfajták. A „magyar disznózsír” a népi demokrácia megbecsült stratégiai cikke lett, és a földművelésügyi miniszter 1950-ben kelt rendeletére még állami ellenőrzőjegyet is kapott, rajta címerrel és „Magyar Népköztársaság” felirattal. Az állami ellenőrzőjegy az osztályellenség számára is egyértelművé tette, hogy
AZ IDŐS ÉTTEREMKRITIKUS – A kérdés, amit még Stahl Judit vetett fel nekem, hogy az érzékszervek érzékenységének változása vajon miként hat az étteremkritikusokra? Vajon, a biológiai változások miatt kevésbé lesz hiteles egy idős, vagy idősödő étteremkritikus véleménye, mint ifjabb kollégájáé? A kérdés elgondolkodtató és a válasz az élet más területein is továbbgondolásra lenne érdemes. Nos, amit tudunk, s ami a fiatalság mellett szól, hogy az életkor előrehaladtával valóban csökken az ízlelőbimbók száma és a
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!