A G-PONT ANATÓMIÁJA, ki gondolta volna, mindeddig nem volt magától értetődő dolog még az orvosok körében sem. Most azonban Adam Ostrzenski, M.D., Ph.D., Dr. Hab. (Institute of Gynecology, St. Petersburg, Forida) fényt derített a mindenkit érintő titokra. Ostrzenski a The Journal of Sexual Medicine 2012 májusi számában számol majd be a kutatásairól, azonban a cikk már tegnap (május 25.) megjelent on-line változatban.
„MINDEN ÉTELNEK és minden embernek más és más íze van bizonyos életkorban. Én például most kezdem szeretni a tejfeles sóskamártást, amikor annyi mindent tapasztaltam, részint hivatali állásomnál, részint tapasztalataimnál fogva. Az élet és az étel csak tavaszkor ér valamit, amikor az ember azt hiszi, hogy ő találta meg az első sóskát a kertben, amikor azt gondolja, hogy egyedül van a világon, akire rábízatott az élet végigélése.” (Krúdy Gyula)
AZ EMBERI TEST atomjainak összetétele akár még egy gasztroblognak is természetes témája lehet. Már csak azért is, mert az eredmény meglepőbb annál, mint amit elsőre is gondolhatnánk, vagy egy kérdésre válaszolva mondanánk. A szén, hidrogén, oxigén, nitrogén (‘CHON’), s más atomok közül akad egy, az oxigén (O), melynek össztömege az emberi testben messze felülmúlja az összes többi atom össztömegét.
BILL GATES, csak hogy segítsen a harmadik világ éhezőinek, támogatja a genetikailag módosított (GM) növények előállítását és 27 millió dollárt tett a Monsanto nevű amerikai nagyvállalatba. A Gates Alapítvány már 2010-ben is 500.000 Monsanto részvényt vásárolt. Meglehetős naivitás lenne azt hinni, hogy a Monsantot és ettől kezdődően a Gates Alapítványt is, az éhező harmadik világ szerencsétlen sorsú emberei érdekelnék legjobban. A cél a világ vetőmag kereskedelmének monopolizálása és a hozzá adott, csak tőlük beszerezhető, fajtaspecifikus növényvédőszerek eladása. A Monsanto természetes érdeke ez. Az 1980′-as évek még a biotechnológia bűvöletében teltek. A Monsanto és a hasonló célkitűzésű cégek akkori törekvései igen szimpatikusnak tűntek,
AZ ELMÚLT KÉTSZÁZ esztendő gasztronómiatörténete eddig is azt bizonyította, hogy a kiemelkedő séfek legfontosabb jellemzője éppen az, hogy képesek sikeres és viszonylag tartós divatot teremteni, mint Carême, Soyer, Escoffier, Nignon, vagy éppen Fernand Point. A molekuláris gasztronómia legismertebb képviselői, Ferran Adriá, Heston Blumenthal, Pierre Gagniere, Homaru Cantu, Wylie Dufresne, Grant Achatz, Emmanuel Stroobant, Ettore Boccha és mások, mindeddig nem voltak képesek erre.
A MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA történetében, s napjaink táplálkozással kapcsolatos egyéb trendjeiben is meghatározó, hogy a 19. századi iparosodással és népességnövekedéssel az élelmiszeripar és élelmiszer-tudomány is gyors fejlődésnek indult. Az élelmiszeriparban felhalmozódott elméleti és gyakorlati tudás és tapasztalat azonban csak az 1969-es fordulópontot követő évtizedekben jut el az éttermekig, amelyek, a kor lehetőségeihez képest, évszázadokkal korábbi színvonalat tükröznek vissza.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!