MIT, MIKOR, HOGYAN SÓZZUNK? – Arra a kérdésre, hogy mikor sózzunk, a sütés előtt közvetlenül, vagy a sütés után, esetleg már napokkal korábban, zavarba ejtően sokféle, és eltérő válaszokat kaphatunk. A tanácstalanságot fokozza, hogy szakács-generációk nőttek fel abban a hitben, hogy az elősózás káros és korszerűtlen gyakorlat, ezért ne is alkalmazzuk. Ezt a meggyőződést az a mélyen élő hit táplálja, hogy a só minden
GEOPHAGIA – Elterjedt magyarázat szerint a madarak, és az emlősök azért esznek földet, mert az életfontosságú ásványi anyagokat, kalciumot, nátriumot, vasat tartalmaz. Az tápanyagigény évszaktól, életkortól, egészségi állapottól, környezeti kihívásoktól függően is erősen eltérhet, ami a geophagia általános megjelenésében is kifejeződik.
GEOPHAGIA – A szegénység az oka? Az éhezés? Kulturálisan szentesített ősi törzsi szokás, vagy hatékony gyógymód? A megbomlott, zavart elme kórképe, vagy adaptív viselkedés? Az új-mexikói Chimayo városkában, a Santuario Drive 15 szám alatt szerény kinézetű, hívogatóan barátságos templom áll. Az épület vörös agyaggal tapasztott, mexikói stílusú, kéttornyú. Nyáron virágok díszítik, télen hó borítja. Ez itt a zarándoklatok, a csodás gyógyulások szentélye, az 1816-ban épített „El Santuario de Chimayo”. A templom belsejében, a padlóban egy kis, kerek gödör, az „el pocito”, benne pedig a gyógyító
AZ ÉDESBURGONYA (Ipomoea batatas) más néven batata, Magyarországon is terjedő növény. Ásotthalmon termesztik is. Mint az sokaknak már ismert, az édesburgonya valójában a mifelénk gyomnövényként ismert és a konyhakertekben (már, ahol még van) buzgón irtott apró szulák rokona. A szulákfélék családjába és a dísznövényekként is ismert hajnalkák nemzetségébe tartozik.
A ZÖLD SZÍNŰRE ELSZÍNEZŐDŐ napraforgómag sokaknak okozott már fejfájást. Mi lehet ez? Meg lehet-e enni? Nem mérgező? Mitől lett zöld az, ami nem is volt zöld? A témát egyik kedves olvasóm vetette fel. Az, aki az elkékülő fokhagyma rejtélyére is kíváncsi volt. Előzetesen (azok kedvéért, akik csak eddig olvassák el a posztot) már most megnyugtathatom az elszíneződés miatt nyugtalankodókat:
KÓKUSZDIÓ – A kókusz kemény dió, a kókuszpálma (Cocos nucifera) csonthéjas termése, vagyis, éppen olyan, mint az őszibarack, sárgabarack, vagy szilva termése, így aztán, percízen nézve, valójában nem is dió. Az elnevezés a 16. századi spanyol és portugál nyelv „fej”, vagy „koponya” jelentésű „coco” szavából származtatható. A trópusi és szubtrópusi vidékeken mindenütt elterjedt.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!