SZILVESZTERI VIRSLI – Évente mintegy harminc ezer tonna virslit vásárolunk, ám a virsli igazi szezonja a december. A háztartásonkénti, évi mintegy 7,30 kg virsli fogyasztásában továbbra is az év végi ünnepek hoznak kiugró eredményeket. Az ős-frankfurti Frankfurt am Main városából származik, az 1270-es évek környékén bukkant fel, és Frankfurter
A CIGÁNYPECSENYE elnevezés rasszista és kirekesztő, mondják a hannoveri Forum für Sinti und Roma nagy részben ismeretlen képviselői. A romákat még ismerjük, de kik azok a sinti közösségek? Nos, megnéztem, ők a „német cigányok”. A sinti a sinto többesszáma és a jelentése leginkább „társ” lehet, mindenféle összetételben. A leghíresebb magyarországi szintó (sinto) származású zenész a Németországban élő Snétberger Ferenc gitárművész. Amúgy pedig akadnak köztük vásározók is.
VIRSLI KRUMPLIVAL – Heston Blumenthal stílusában, vagyis a tökéletességre törekedve. A virsli nagyszerű étel. Első nyomaival 1270 táján, Frankfurtban, a virsli szülővárosában találkozhatunk, bár akkoriban azért még cseppet sem úgy nézett ki, mint manapság, a Baromfi és pulyka virsliről nem is szólva, hiszen a pulyka nem volt ismert Európában.
A SVÁB KONYHÁBAN a tészta leginkább főtt gombócot (Knödel-knédli), metéltet (Nudeln-nudli) galuskát (Nockerln-nokedli) jelentett. Ezekhez leginkább laktató káposztát, hagymás zsírral megöntözött törtburgonyát, vagy babot adtak, de a savanyúság és tavasszal a saláta sem volt ritka. A lekváros és grízes tészták, mákos és diós nudlik éppúgy az étrend részét képezték, mint a szilvás gombóc, a kelt tészták különböző nemei lekvárral, vagy anélkül. A rétes (Strudel) ha hétköznapokon előfordult, csak grízzel, szebb napokon tejbegrízzel, káposztával, szezonban már tökkel töltődött. Mák, vagy túró, legfeljebb ünnepnap került bele, hiszen ezek a városi piacon is jól eladható termékek voltak.
A SVÁBOKHOZ, A SVÁB KONYHA hagyományaihoz kapcsolódik egy húsvéti szokás, melynek gyökereit a Bibliában találhatjuk meg: „Ketten közülük még aznap elindultak egy Emmausz nevű helységbe, amely Jeruzsálemtől hatvanstádiumnyi távolságra feküdt. Beszélgettek egymással mindarról, ami történt. Miközben beszélgettek és vitatkoztak egymás között, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük.” (Lukács 24, 13-16) A bibliai Emmauszt számos hellyel azonosították már, ám a leginkább esélyes település Imwas, Jeruzsálemtől tizenegy kilométerre, északnyugatra.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!