Eger a jövő küszöbén (gasztronómiai vázlatok)
„Az ég kék volt, mosolygott a mindenség, felálltam az asztaltól, boldog voltam.” (Gustave Flaubert, Voyages)
„Az ég kék volt, mosolygott a mindenség, felálltam az asztaltól, boldog voltam.” (Gustave Flaubert, Voyages)
CZIFRAY ÉS A HALÁSZLÉ, avagy egy magyar bouillabaisse a gasztronómia virágkorából (1840)” – szól a teljes cím. Az elmúlt száznegyven évben szinte alig változtak azok a gondolati sablonok, amelyek valamikor a 19. század utolsó harmadában a halászléről a Tisza és Duna parti városokban falvakban kialakultak, s a Balaton partján is elterjedtek. Itt az ideje ezen a szellemi restségen némiképpen változtatni, s a halászlét tágasabb környezetben is láttatni.
Az idén Kecel városa ad otthon a két évvel ezelőtt Soltvadkerten elkezdődött, majd Kiskőrösön folytatódó Három Város Fesztiválnak. A rendezvény elsősorban a borról és a gasztronómiáról szól és fesztivál jellegével hamar népszerűvé vált. A három napos rendezvény gazdag programja a folytatásban található (Kattints az oldalakra!)
SPÁRGA PÁLINKA után rékási bor, izsáki kecskesajtokkal: az idei Pannon Bországgyűlés számomra ezekkel a termékekkel íródik le. Mindhárom kimagasló minőséget képvisel.

TOKAJ-HEGYALJA GASZTRONÓMIÁJÁNAK jövője a jelen megértésén túl a regionális sajátosságok fel- és megismerésében, valamint a regionális konyha erősítésében rejlik.

A VÁSÁRLÓK ÉS KERESKEDŐNÉPEK elengedhetetlen összetevői egy borvidék virégzásának. Nélkülük a borok készítése öncélú, és előbb-utóbb hamvába haló tevékenységgé, hiábavaló erőfeszítéssé válik. Nélkülük soha nincs külső kényszere a minőségnek, a fejlődésnek. A vásárlók és kereskedőnépek kényelmetlen, kellemetlen, de minden árutermelő borásznak szükséges partnerei.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!