Spárga pálinka, rékási bor és izsáki sajt
SPÁRGA PÁLINKA után rékási bor, izsáki kecskesajtokkal: az idei Pannon Bországgyűlés számomra ezekkel a termékekkel íródik le. Mindhárom kimagasló minőséget képvisel.

SPÁRGA PÁLINKA után rékási bor, izsáki kecskesajtokkal: az idei Pannon Bországgyűlés számomra ezekkel a termékekkel íródik le. Mindhárom kimagasló minőséget képvisel.

TOKAJ-HEGYALJA GASZTRONÓMIÁJÁNAK jövője a jelen megértésén túl a regionális sajátosságok fel- és megismerésében, valamint a regionális konyha erősítésében rejlik.

A VÁSÁRLÓK ÉS KERESKEDŐNÉPEK elengedhetetlen összetevői egy borvidék virégzásának. Nélkülük a borok készítése öncélú, és előbb-utóbb hamvába haló tevékenységgé, hiábavaló erőfeszítéssé válik. Nélkülük soha nincs külső kényszere a minőségnek, a fejlődésnek. A vásárlók és kereskedőnépek kényelmetlen, kellemetlen, de minden árutermelő borásznak szükséges partnerei.
A VALLONOK SZEREPE, jelentősége talán nem eléggé ismert még, pedig „kókonya” földjén igen sokat tettek azért, hogy az egyház és a király erőfeszítései valóra váljanak.
A JÓ EVÉS ÉS JÓ IVÁS vágya valamennyi közt a legtartósabb vágyunk. Az első korty édes tejtől végigkíséri életünket, és mindhalálig kitart. Ettől igaz, hogy egy tájról, annak kultúrájáról, lakóinak lelki alkatáról legkönnyebben éppen a terített asztalnál kaphatunk hiteles képet. Egy pohár jó bor mellett. Nincs ez másként Tokaj-Hegyalján sem. A vidék jó ismerője, dr. Zelnik József író, etnográfus a távoli múltba tekintve a tokaji bor alkímiáját kutatta. Én a régmúltban Tokaj-Hegyalja kulináris jövőjét keresem.
„NEVÉT A SZAKIRODALOM szláv eredetű személynévből eredezteti, tehát a falu alapításakor valószínűleg magánkézben volt. A népi hagyomány szerint azonban Bajna lakói egykor a mai Sáráspuszta helyén éltek, ahonnan a tatárjárás idején menekültek el. Mivel lakóhelyüket sok viszontagság és baj közt kellett elhagyniuk, új falujukat – így őrzi a legendárium – a „baj”-ról nevezték el.”

A tűzoltó-egyesületi tagok 1877-ben, a kastély előtt
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!