MAGYAR TERMÉK – avagy, ami belőle megmaradt

01 201A MAGYAR TERMÉK vásárlása körül akad ellentmondás bőven. Van is, meg nincs is. Ha van, nem mindig olyan, amilyennek látni szeretném. A (jó) magyar termék ma már ritkaság, pedig ahogy a francia gasztronómia aligha lenne elképzelhető „francia termék”, a spanyol gasztronómia „spanyol termék” nélkül, úgy a magyar gasztronómia sem képzelhető el „magyar termék” nélkül. Ez az, ami felett alapanyagnak nevezve évek óta kesergünk, miközben az 1989 előtti évtizedek hazai sikerágazata kétségtelenül a mezőgazdaság volt. A nyolcvanas évek elejének termelési rendszerei kellően exportképesek voltak, ahogy naposcsibék is naponta indultak az

(tovább…)

II.NEMZETI GULYÁS NAP – 3 hét múlva, szombaton

II.Nemzeti Gulyás Nap1A II. NEMZETI GULYÁS NAP 3 hét múlva, 2011. augusztus 27-én, szombaton lesz. 3hét múlva a II. Nemzeti Gulyás Napon ismét ezrek és ezrek főznek szerte a nagyvilágon, ahogy tavaly is. Csatlakozz Te is és legyél részese, aktív résztvevője ennek a kivételes és egyedülálló ünnepnek! Miért éppen a gulyás? Mert a gulyás (goulash, gulasch, goulache, гуляш, רועה, guláš, stb.) a legismertebb magyar ételnév, amin belföldi vélekedésünk és berzenkedésünk mit sem változtat.

(tovább…)

BALATON – Balatonfüred és környéke, bor és víz

cholnoky jenoSZÁZ ÉS SZÁZ kis pince és présház fehérlik. Szegény embernek kis szőlője, kis pincéje van, a présház is csak éppen hogy elég. Minél nagyobb a birtok, annál nagyobb a pince és présház is. Néha a pincéből állandó lakóház lesz, persze akkor bővül és kényelmesedik. Vannak egész kis uradalmak, azokhoz már erős kőház, gazdasági épületek tartoznak. Nem „fejlődés” fokozatok ezek, hanem a birtoknak megfelelő méretek.’ (Cholnoky Jenő, Balaton, 1936) A Balaton felvidéki falvak legfontosabb tartozékára, a szőlőhegyekre már korán felfigyeltek. Sulpice Francois Beudant francia geológus közel kétszáz esztendeje, 1818-ban vizsgálta a szőlőhegyek geológiáját.

(tovább…)

FOOD & WINE – országimázs filmekről kritikusan

images 4AZ INDIAI KERALA állam nagyon lírai és szép filmjét mutattam be a múltkor, nem csekély célzással hasonló funkciójú hazai filmjeink buta sutaságára. Ha képesek lennénk a küldöldi szemével nézni a hazai országimázs filmeket, akkor talán arra is rájönnénk, hogy ma már csak egy elenyésző számú réteget érdekel az, hogy miféle kiolvashatatlan nevű emberek, miféle szellemi teljesítményre voltak képesek, ki tudja mikor, de nem most.

(tovább…)

MENNYIRE TUDUNK FŐZNI? – semennyire

CookingKAPTAM egy linket. Tibor küldte, akitől rendszeresen érkeznek érdekességek. Ez most a főzésről szól, illetve arról, hogy a megszólaltatottak mennyire tájékozottak. Most nagyon megdöbbenhetünk, s igazunk is lesz, azonban még emlékszem azokra a szocializmusban készített riportműsorokra, amikor sok évtizednyi agymosás után a Marx téren (ma Nyugati tér) álló riporter kérdezgette a járókelőket arról, hogy tudják-e, hogy ki volt az a Marx. Nos, volt ott válasz ezernyi, bölcsebbnél bölcsebb, csak éppen helyes egy sem.

(tovább…)

BOLLITO MISTO és TAFELSPITZ – a tányérhús művészete

2669TALÁN A MŰVÉSZETTEREMTÉS képessége lehet az egyik oka annak, hogy egy olyan, hazánkban, s ezer évek óta mindenfelé jól ismert ételcsalád, mint az itáliai bollito misto, vagy az osztrák Tafelspitz, nem is beszélve a francia pot au feu magasztalt világáról, mára kultikus magaslatokba emelkedhettek a nagyvilág családias konyhát, egytálételeket kedvelő többségének szemében.

(tovább…)

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.