AZ EURÓPAI HEKK, amit egyes kiművelt emberfők csak „Heck” formájában hajlandók leírni, latinul a majdnem-mindenki számára egyértelmű „Merluccius merluccius”, magyarul pedig, Váncsa által széles körben elterjesztetten, csacsihal. Ha más nem is, de a csacsihal köznyelvi forgalomba kerülése kétségtelenül tükrözi Váncsa hatását a hazai gasztronómiára, vagy ha arra nem is,
HAL ÉS BOR A RÓMAI PARTON – „Mielőtt beköszöntene az ősz, a hal és bor ünnepének szentelhetjük az utolsó nyári hétvégét a Római parton.” – szól az üzenet, majd folytatódik. „A mini fesztivál középpontjában a magyar halételek szerepelnek, az ország legjobb borainak kíséretében. A kellemes parti környezetben lesz halászléfőzés, harcsapaprikás bográcsban, harcsa és fogasfilé, rántott halak, és sok más ínyencség. Az italok és ételek találkozásán túl, négy napon át családi és gyermek programok is várják az érdeklődőket.”
A SÚLYOS SZÁRAZSÁG következtében nagy éhínség fenyeget. Egekbe nőnek az árak, nincs takarmány. Gabona alig, a kenyér híjával. A rabbi azonnal böjtöt parancsol, ám a szomszéd falu rabbija mégis nagy lakomát rendez. „Hadd lássák odafent, hogy mi enni is szoktunk.” – magyarázza híveinek. „Ha folyton csak böjtölnénk, még azt hihetnék az égiek, hogy megvagyunk mi eledel nélkül is!”
A SZARDÍNIA (Sardinia pilchardus), amíg élt, a kelet-atlanti vizekben úszkált vidám társaival együtt. Spanyol halászok fogták ki, ám Olaszországban fagyasztották le, amit igazából nem tudtam követni, de a végén Ausztriába jutott, ahol a kosaramba került, Budapesten pedig megsült. A Sardinia pilchardus fontos halászati hal, s a halászott mennyiség a FAO statisztikája szerint az 50′-es évektől nagyjából egyenletesen növekszik.
A PIROSKA szó ételnévként csak végső esetben jutna eszembe, különösen, ha az az étel még csak nem is piros, hanem leginkább csak fehér. A Piroska névről amúgy azt tartják, hogy a latin Prisca névből származik. Ebből a magyarban Piriska, majd Piroska lett. A Prisca eredeti jelentése, régi, ősi, tiszteletreméltó, így aztán aligha hozható összefüggésbe a derelyével, bármily’ tiszteletre méltó ételről is beszéljünk. A megoldást nem is itt kell keresnünk, hanem az orosz, ukrán, lengyel ételrokonságban.
EGY PÖRKÖLT, s más semmi… már csak azért is, mert a pörkölt, ha komolyan vesszük, s még bográcsban is, vagy másfajta alkalmatosságban, szabad tűzön készítjük, magában hordozza az összes fogást, hogy a pusztában egytálétel legyen belőle. Aznap, amikor az Étteremkalauz 2012 kiadványért a Dining Guide szerkesztőségébe mentem, majd ezt követően az IPM szerkesztőségébe is benéztem, már nem hazafelé, hanem az onnan csupán rövid sétára lévő Váci utca felé vettem az irányt. Hát, ahogy beérek az utcába, nem pont a Paul’s Bistro áll velem szemben a sarkon? De, bizony! Ezt a találkozást Veres Csaba szívélyes invitálása és egy közel hat órás beszélgetés követte üzletről, gasztronómiáról, ételekről, italokról.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!