LITTLE HUNGARY – ahol Teddy Roosevelt elnök gulyást evett

littlehungaryrooseveltbookletLITTLE HUNGARY – Kevesen lehetnek, akik Magyarországon valaha is hallottak a „Little Hungary” nevű New Yorki-i étteremről, a Houston Street-en. Pedig Max Schwartz úr ezen intézménye különösen megérdemli a figyelmet és az emlékezetet. Már csak azért is, mert nincs még egy magyar étterem a világon, ahol, miközben a Teddy mackóról elhíresült amerikai elnök, Teddy Roosevelt a gulyását szürcsölgette, a nevezetes süteménynek nevet adó Rigó Jancsi hegedült.

(tovább…)

A MAGYAR KONYHA – éttermi választékának kialakulása

budapest viii kerulet gobe sorozoÉTTERMI VÁLASZTÉK – A magyar konyha éttermi választékának kialakulása a 19. század első felében kezdődött (halászlé, pörkölt, székelykáposzta etc.). A millenniumi idők emberének magyar eledelekre vonatkozó világképébe a Párizsi Világkiállításra (1900. április 14. – november 12.) készülődő Népélelmezési Osztálynak a „magyar konyha különleges eledeleinek elkészítésére” vonatkozó pályázata (1898) enged bepillantást. Mint írják,

(tovább…)

ROSENFELD IGNÁC – Magyar Paraszti Lakoma, New York, 1899

idtpNeKROSENFELD IGNÁC ÉTTERME – Többnyire keveset tudunk a külföldön működött magyar éttermekről. A Café Boulevard, s vele Rosenfeld Ignác „felfedezése” leginkább annak köszönhető, hogy megpróbáltam megfejteni, hogy a szemem elé került „Magyar Paraszti Lakoma” közönsége hol is ülhetett asztalhoz. Budapesten, vagy New Yorkban? Mivel az étlap magyar nyelvű, akár azt is

(tovább…)

VÁROSI PARASZTI KONYHA – a magyar konyha sajátos vonása

VÁROSI PARASZTI KONYHA – a magyar konyha sajátos vonása

Aratás a harmincas évekbenVÁROSI PARASZTI KONYHA – A magyar konyha tárgyalásánál, a paraszti konyha súlyának megítélésénél érdemes figyelemmel lennünk a paraszti tömegek arányaira is. A jobbágyfelszabadítás idején (1848) a népességnek közel 90 százaléka tartozott a parasztság soraiba. Még a 19. század utolsó felében is ők alkották a lakosság háromnegyed részét, s a második világháborút követően is közel a felét. A 19. század végén (1880) a mezőgazdasághoz kötődő tömegeknek több mint a fele önállónak tekinthető parasztember volt, aki megélt a saját földjén.

(tovább…)

VILLÁNY, BÓLY, PÉCS – Három város, három étterem Baranyában

3 pcs En C ramique Sucrier Assaisonnement Pot Avec Couvercle En Verre En C ramique Cuill.jpg 640x640VILLÁNY, BÓLY, PÉCS – A közelmúlt egyik kétnapos baranyai látogatása során három éttermet is sikerült felkeresnem. Egyet Villányban (Sauska 48), egyet Bólyban (Kiskastély), egyet pedig Pécsett (Kikelet). A Sauska 48 leginkább Bicsár Attila villányi munkássága miatt, a 2017. augusztusa óta üzemelő, formálódó bólyi Kiskastély étterem Teleky Zoltán  miatt, a három közül legnagyobb hagyománnyal büszkélkedő Hotel Kikelet étterme pedig a Pécsi Borozó gasztronómiai és bormagazin

(tovább…)

CSIRKE KÖRRIVEL – ázsiai-magyar fúzió a 19. századból

CSIRKE KÖRRIVEL – ázsiai-magyar fúzió a 19. századból

CSIRKE KÖRRI (CURRY) South Indian recipesCSIRKE KÖRRIVEL (1899) – A legelső modern ázsiai-magyar fúzióval, Kugler Géza 1899-ben megjelent Budapesti Szakácskönyv című művében találkozhatunk. A szárnyasételeket taglaló fejezet 32. receptje a „Csirke körrivel”, melynek a hozzávalói: csirke, „körri”, vaj, vöröshagyma, húslé, kókuszreszelék, kókusztej, citrom, tejföl és rizs. A 19. század végi étel, magyar szemmel nézve, egy paprika nélküli „paprikás csirke”, kókusztejjel és tejföllel, amely, mint Magyar Elek az Ínyesmester Szakácskönyvében (1932) a tejfölről dicsérőleg írja: „a maga savómentes mivoltában nagy erőssége a magyar főzési módnak”.

(tovább…)

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.