Szerző: Csíki Sándor | 2017/10/31 | indiai konyha, magyar konyha, Recept
CSIRKE KÖRRIVEL (1899) – A legelső modern ázsiai-magyar fúzióval, Kugler Géza 1899-ben megjelent Budapesti Szakácskönyv című művében találkozhatunk. A szárnyasételeket taglaló fejezet 32. receptje a „Csirke körrivel”, melynek a hozzávalói: csirke, „körri”, vaj, vöröshagyma, húslé, kókuszreszelék, kókusztej, citrom, tejföl és rizs. A 19. század végi étel, magyar szemmel nézve, egy paprika nélküli „paprikás csirke”, kókusztejjel és tejföllel, amely, mint Magyar Elek az Ínyesmester Szakácskönyvében (1932) a tejfölről dicsérőleg írja: „a maga savómentes mivoltában nagy erőssége a magyar főzési módnak”.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/10/06 | Francia konyha, magyar konyha, Recept
ZÖLDSÉGKRÉMLEVES – Ismét egy krémlevest készítettem. Ezúttal egy klasszikus sárgarépa, hagyma, zeller (mirepoix) kombinációval, amelyet túróval sűrítettem, ahogy Michel Guérard a nouvelle cuisine meghatározó alakja is tette hajdan, amikor a hetvenes évek közepén leszámolt konyhaművészete joghurt korszakával és belépett a túró-korszakba. A túróval igyekezett (de teljesen nem sikerült neki) kiváltani az akkoriban éppen büntetésben lévő vajat. Ő a vajat a (látszólag) tejzsír-, azaz vajmentes túróval
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/08/28 | Gasztronómia történet, magyar konyha, nemzetközi konyha, Recept
HALÉTELEK, HALÁSZLEVEK (1864) – Herman Ottó néprajzkutató az alábbiakban bemutatott receptek megjelenése (1864) után, a 19. század vége táján első kézből szerzett tapasztalást a halászok ételeiről. A vidéki Magyarország folyóparti halászleveiről szólva, így ír 1887-ben megjelent könyvében: „Abban az egyben megegyeznek Tisza-Duna halászai, hogy a legjobb összeállítás – ha halászléről van szó – ez: sok kecsege, elég ponty és egy kevés harcsa. De már a többiben roppant eltérők.” A halászlé önállósulását a századvég szakácskönyvei is jól
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/08/18 | Hírek, magyar konyha
PLÁZS SIÓFOK – Miként is jellemezte a helyzetet Cholnoky Jenő a Balaton című könyvében, 1936-ban? „Egész Európának legkedvesebb, legalkalmasabb pihenőhelye a Balaton s hogy valóban az is legyen, s itt mindenki jól érezze magát, abban mindnyájunknak közre is kell működnünk, mert óriási nemzetgazdasági jelentősége van annak, hogy a magyar ember itthon nyaraljon, a külföldiek pedig minél nagyobb számban, minél hosszabb időre keressék fel a Balatont.” Ez a helyzet azóta sem változott.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/08/06 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Recept
ELSŐ MAGYAR (?) RECEPTEK – A 19. század vége óta tartja magát az a szakmai vélekedés, miszerint egy Münchenben őrzött, 15. századinak tartott német kódexben található a legelső írott, magyar vonatkozású gasztronómiai emlék, a „Néhány jó magyar és cseh étel főzésének feljegyzése”. E feljegyzések, a „Ponty zsírral párolva és egy fácánlé; Szegfűborslé a rántott harcsához, pontyhoz vagy más halakhoz; Sült kappan gyömbéres lében; Borslémártás vadsülthöz”.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/07/30 | Gasztronómia történet, magyar konyha
KÜRTŐSKALÁCS – „A népszerű kürtőskalács 1990 után előbb fokozatosan nyugat felé terjedt, tehát az ország [Románia] észak-nyugati peremterületén, Partiumban vált közkedvelt édességgé, majd rendre különböző magyarországi városokban és üdülőközpontokban is meghonosodott. Ennek a folyamatnak az eredményeként, a gulyáshoz hasonlóan, a kürtőskalács napjainkban már nemcsak székely, hanem összmagyar szimbólum, a székely és a magyar identitás organikus, központi része, miközben továbbra is a Székelyföldre irányuló turizmus kiemelt eleme maradt.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!