Szerző: Csíki Sándor | 2011/01/13 | Egészség, Egészség a konyhában, kína konyha
A KÍNAI EMBEREK életcélja a Fu (boldogság), a Lu (tiszteletreméltóság) és a Shou (hosszú élet) elérése. A kínaiak szerint: Áldottak, akiknek jó az étvágyuk, s örömet találnak az ételben, akik magas kitüntetéssel, nagy gazdagságukban finom ruhákba öltöznek, s áldottak, akik hosszú életük során élvezni tudják a pihenést. A Fu, Lu, Shou írásjegyeivel, képi ábrázolásával, szobraival gyakorta találkozni. A kínai civilizáció kezdete óta Sun Nung (vagy Shen Nung) a mezőgazdaság istene minden növény hasznuk szerint sorolt osztályokba. Meghatározta azokat a növényeket, amelyek egészséget, s hosszú életet adnak az embereknek. Számos császár törekedett az örök életre.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/12/13 | bor, Bor és étel párosítás, borász, kína konyha, magyar konyha, Recept
A DISZNÓKŐ SZŐLŐBIRTOK már nem első alkalommal rendez olyan eseményt, ahol az aszúhoz főznek. A Disznókő két esztendeje Bordeaux városából érkezett kínai szakácsot hívott vendégül, s Tommy Shan a Su DongPo sertés elkészítésének rejtelmeibe is beavatott. A rák és a császárhús ott is szerepelt az asztalon. Emlékezetes nap volt. A Disznókő Szőlőbirtok egyébként nem túl gyakran szervez kóstoltatást, kóstolást, s már csak ezért is meglepődtem, hogy a Symbolban rendezett, s eredendően csekély létszámúra tervezett „zártkörű” vacsora férőhelyei sem töltődtek fel. Pedig a kiemelkedő borok mellé Takács Lajos (Olimpia) tervezte meg a menüt, s Pápics Roland, s kollégái készítették el.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/07/06 | Japán konyha, kína konyha, magyar konyha
A SPÁRGASALÁTA (Lactuca sativa var. asparagina), más néven szársaláta különösen Kínában népszerű, ahol wosun a neve. A szár általában 15-20 cm hosszú és 3-4 cm átmérőjű. Ropogós, lédús, kellemes ízvilágú. Jellegzetes felhasználási módja a wokban keverve-sütés, aminek egyébként két fő technikája van: a chǎo és a bào (mint két jó testvér). A chǎo lényegében a wokban dinsztelés, míg a bào a magas hőmérsékleten, füstölgő olajban végzett sütés.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/06/14 | Japán konyha, kína konyha
A JAPÁN itadakimasu (ejtsd: itadakimasz) jelentése felületesen annyi, hogy „No, együnk!”. Ezzel megfeleltethetjük a „Jó étvágyat!” kívánás európai szokásának, vagy az asztali áldásnak is, különösen azzal a szakrális tartalmával, amelyet a „magamhoz veszem az életed” jelentés takar. Az étkező ezzel az elfogyasztott állatok, növények életét veszi magához, s köszöni meg. Szép gondolat, s gesztus, amely mélyen gyökerezik a japán kultúrában, bár a fiatal japánok már nem is mindig
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/05/25 | Japán konyha, kína konyha, nemzetközi konyha, Történelem
AZ EVŐPÁLCIKA: Az evőpálcikát a Távol-Kelet csaknem minden területén megtalálhatjuk. Annak aki nem szokta meg, bizarr eszköznek tűnik, de a kelet-ázsiai ételek fogásaihoz, melyeket eleve apróra vagdaltak, valóban ez a legalkalmasabb evőeszköz.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/03/30 | Fesztivál, indiai konyha, kína konyha, ünnep
A 21. SZÁZAD az étel fesztiválok aranykora, gondolhatnánk, hiszen a programajánlatok között szinte minden hétvégére akad legalább egy fesztivál, de inkább csak több. Ha a bőséges kínálat mélyére nézünk, láthatjuk, hogy az ételfesztiválok nem, vagy nem csak az ételről szólnak, hanem sokkal inkább a társas együttlét iránti vágyakozásunk igényének kielégítését szolgálják. Legalább annyira, mint az éhség csillapítását.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!