Szerző: Csíki Sándor | 2011/05/15 | Japán konyha, Molekuláris gasztronómia
A JAPÁN KONYHA meghódította a világot, s termékenyítőleg hatott a nyugati szakácsművészetre is. A nouvelle cuisine történetének fontos állomása a 1964-es Tokiói Olimpia, ahol az ötvenes évek első francia TV-szakácsa, a népszerű Raymond Oliver (1909-1990), a francia olimpiai csapat séfje. Oliver itt találkozik Shizuo Tsuji (1935-1993) francia-irodalom szakon végzett oszakai szakácsiskola tulajdonossal, akivel együtt fontos szerepet játszanak a francia és japán konyhaművészet közti kapcsolat kiépítésében. Ennek eredményeként francia szakácsok utaznak Japánba tanítani és a francia szakácsművészet Japánban, majd ezt követően Hong Kongban, Szingapúrban is gyorsan népszerűvé válik.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/03/17 | Japán konyha, kína konyha, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány, Vélemény
ÍZFOKOZÓK. Egy olyan téma, mely erőteljesen megosztja az embereket. Erős érzelmeket kavar. Bár az ízfokozókkal kapcsolatos minden írásomban, igyekszem tárgyilagos maradni, s csupán tényekről beszélni, tapasztalnom kellett már, hogy miként is értődik félre és magyarázódik másként a mondandóm tényként kezelhető része is. Abban a hitben adom közre ezt a riportot hogy a kép ezzel is árnyaltabbá válik. A riportot Varga Nikolett készítette. Ötöst kapott rá, ami azért némiképpen megnyugtatott.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/07/06 | Japán konyha, kína konyha, magyar konyha
A SPÁRGASALÁTA (Lactuca sativa var. asparagina), más néven szársaláta különösen Kínában népszerű, ahol wosun a neve. A szár általában 15-20 cm hosszú és 3-4 cm átmérőjű. Ropogós, lédús, kellemes ízvilágú. Jellegzetes felhasználási módja a wokban keverve-sütés, aminek egyébként két fő technikája van: a chǎo és a bào (mint két jó testvér). A chǎo lényegében a wokban dinsztelés, míg a bào a magas hőmérsékleten, füstölgő olajban végzett sütés.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/06/14 | Japán konyha, kína konyha
A JAPÁN itadakimasu (ejtsd: itadakimasz) jelentése felületesen annyi, hogy „No, együnk!”. Ezzel megfeleltethetjük a „Jó étvágyat!” kívánás európai szokásának, vagy az asztali áldásnak is, különösen azzal a szakrális tartalmával, amelyet a „magamhoz veszem az életed” jelentés takar. Az étkező ezzel az elfogyasztott állatok, növények életét veszi magához, s köszöni meg. Szép gondolat, s gesztus, amely mélyen gyökerezik a japán kultúrában, bár a fiatal japánok már nem is mindig
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/06/04 | Japán konyha
AZT HISZEM, mindenki ismeri a történetet a turistával, aki Japánban az evőpálcikákat kötőtű gyanánt akarta használni. Az ilyen és ehhez hasonló tragikomikus esetek elkerülése végett ajánlom az alábbi étkezési illem szabályokat. Ezek segítségével, hiszem, hogy könnyebben megy majd a beilleszkedés egy japán
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/05/25 | Japán konyha, kína konyha, nemzetközi konyha, Történelem
AZ EVŐPÁLCIKA: Az evőpálcikát a Távol-Kelet csaknem minden területén megtalálhatjuk. Annak aki nem szokta meg, bizarr eszköznek tűnik, de a kelet-ázsiai ételek fogásaihoz, melyeket eleve apróra vagdaltak, valóban ez a legalkalmasabb evőeszköz.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!