AZ IVÓVÍZ – „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.” – kezdődik az ószövetségi Biblia, amely a teremtésben a vizeket a fény előttinek írja le. S, lám, a naprendszerünkben található vizek jelentős része valóban jóval korábbi eredetű, jóval régebbi, mint a földi fény forrása, a sötétséget eloszlató Nap.
ISTENI BÁRÁNY – A bárány az ártatlanság, a kiszolgáltatottságot megadással viselő magatartás, a türelem, a szelídség, az öröm jelképe. A Ószövetségben Ábel áldozataként tűnik föl először, amikor „egy tűzcsóva lejött az égből és felemésztette Ábel áldozatát”, a legszebb bárányát a nyájból. A bárány az Egyiptomból való
A BRINDZA (LIPTÓI TÚRÓ) – A brindzát többnyire szlovák leleménynek gondoljuk, de ezt az erjesztett juhtúróból készülő terméket erdélyi vlach (román) pásztorok vitték a 14-17. században a Felvidéki területekre. Ez volt a „vlach-sajt”, „valch-túró”, amelynek a neve (brînză) szintén román eredetű. Eredetileg úgy készült, hogy a juhtúrót sóval összegyúrták, juhbőrbe varrták,
A FŰSZEREZÉSRŐL – A fűszereket kulináris jóságuk miatt már hosszú évezredek óta az ételkészítés lelkének, a szakács örömének tartják. A fűszerek használatának célja az alapanyagok ízének gazdagítása, kiemelése, egyes ízek elfedése, a zamatok összhangba rendezése. A fűszerezés történhet a sütés-főzés előtt, közben, illetve tálaláskor. A harmonizáló fűszerek megválasztása a hagyományon túl,
DÖBRÖGI LIBABETYÁR – Az előző posztban az első, s mindjárt botrányba is fulladt libanap történetét elevenítettük fel. A végén, Radvánszki Attila még egy finom libaétel születésének és névadásának hiteles történetét is elmesélte. Az étel nevén ma is jót derültünk. Radvánszki Attila szóról-szóra a leírtak szerint mesélte el a messze földön híres „Döbrögi libabetyár” történetét. Olvassátok figyelemmel, mert az élő történelem szólal meg e sorok közül! 🙂
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!