MAGYAR SAJTKULTÚRA – „A ’ Sajt már a tejben készen van, és a Sajttsinálás tsak abból áll, hogy a’ túrót a’ savótól külön választassák, mert magában ugyan azt el nem hagyja, minthogy vele atyafiságosabb sokkal, mint a’ Vaj, a’ melly az irotól magában is elválik, ha nem egészen is. Innen láthatjúk, hogy a’ Sajttsinálás igen együgyü mesterség, azonban mégis nehéz jó ízű, és tartós sajtot nyomni.” (Nagyváthy János, 1822)
AMBRUS LAJOS – Nemrégiben kaptam egy kézzel írt receptgyűjteményt. Falubelimek, Szabó Bandiék találták a padláson, legalább húsz éve, mikor bekötöztek frissen vásárolt házukba. A régi gazdáé lehetett – azóta őrzik, rakosgatják, bár használni nem nagyon tudják. Mikor hírét vettem létezésének, a várakozás izgalmai közt naivan már arra spekuláltam:
ERDÉLY GASZTRONÓMIÁJÁRÓL – A magyar nyelvű szakácskönyv-irodalom legerősebb érzelmi töltetű műve Kövi Pál, Erdélyi lakoma (1980) című lírai esszégyűjteménye. „Erdélyi lakoma című könyve okkal tette híressé: tisztesség, tartás, sőt hazaszeretet összefüggései a főzéssel, a konyhaművészet történetével vagy az édesanyja kovászával: ennek természetességéről ad hírt ez a könyv…” – írta róla Eszterházy Péter. Az erdélyi konyha sokak életének meghatározó élménye. Közéjük tartozott a háború után Budapestről Londonba emigrált Egon Ronay is.
CUKOR – A „sütőcukrászati termék” elnevezéssel jelölt élelmiszerek általános jellemzője, hogy valamiféle liszt felhasználásával készülnek, meghatározó alkotórészük a cukor (vagy más édesítő anyag) és elkészítésük lényeges mozzanata a tésztakészítés és a sütés. Bár ez süteményeink nagyobb részére igaz, szép számmal akadnak kivételek is, hiszen a sós teasüteményekben, pogácsákban nincs cukor, a habcsókokban nincs liszt, legfeljebb mandulaliszt (macaron), vagy keményítő (Pavlova), és az ostyák,
KALÁCS – A kalács a kenyér úri rokonsága, a gazdag testvér. Említése a 14. századtól fordul elő. A 19. században sokfelé már a kenyértől külön kemencében sütötték, ugyanott, ahol a kacsát, libát, kisebb húsokat. Kezdetben még töltelék nélküli volt és a kenyér tésztájából szaggatták ki. Alakja kerek, vagy kerekre formázott, fonott volt. A legjobb, a lehető legfehérebb (búza) lisztből, később, a malomipar fejlődésével, pedig már külön
SZTÁR – Az 1960-as évek végén, az új gazdasági mechanizmus meghirdetése (1968) után, már a szeszipar érdeklődése is feltámadt az üdítőital gyártás iránt. A gazdasági nyitással szélesebb lehetőség kínálkozott a nyugattal való együttműködésre is. A Szeszipari Országos Vállalat (SZOV) 1969-ben köt szerződést az holland Naarden International N.V. céggel. Ennek alapján, 1970-ben, a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) Óbudai Szeszgyárában elkezdődik a Sztár üdítőcsalád készítése.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!