Szerző: Csíki Sándor | 2015/09/13 | Gasztronómia történet, magyar konyha
SZÉKELYKÁPOSZTA – Amikor elégedetten hátradőlve már-már azt gondolhatnánk, hogy gasztronómiánknak mégis csak akadnak megingathatatlan és igaz történetei, rá kell jönnünk, hogy ilyennel még a Székely József nevével szorosan összekapcsolt káposzta esetében sem találkozhatunk, pedig már azt hittük. A székelygulyás (székelykáposzta) nagyszámú előképe mind azt jelzi, hogy ez az egyszerű étel a lényegét tekintve már évszázadok óta kész volt, s csak az 18-19. század új fűszerére, az őrölt pirospaprikára
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2015/08/14 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Recept
BÁBA KENYÉR – A bába kenyér (bábakalács, bába-kalács, bába kalács) nem tévesztendő össze a bábakalács nevű védett növénnyel. M. Tóthfalusi K. Miklós hányatott sorsú erdélyi nyomdász zseni 1698-ban, „Kolozsváratt” megjelent Szakatsmesterségnek könyvetskéje című művében a bába kenyér receptje: „Végy egy fazékba, vagy egy tálba fél ejtelnyi téjfelt, melegítsd-meg gyengén, verj abba
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2015/08/07 | Gasztronómia történet, magyar konyha, mártások
A LECSÓ – nemzetivé váló ételeink legkülönösebbike. Valójában egy mártásnak indult zöldségragu. A magyar konyha paprikás, pusztaillatú világának ifjonc városi, polgári szerzete. Története és születése korunkban bontakozik ki legteljesebben. Nagyra tartott literátus emberek gyakorta elmélkedtek már a hagyma, paprika, paradicsom alkotta lecsó mibenlétéről, a paprikaaprításról, a sóról, az őrölt pirospaprika szükségességéről, a világ dolgairól. Mindeközben meglepetve látjuk, hogy, még a történeti vonatkozások
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2015/06/19 | Ambrus Lajos írásai, Gasztronómia történet, Vélemény
MAGYAR SAJTKULTÚRA – Olvasom egy barátom írását arról, vajon „miért nincs magyar sajtkultúra”? És a címben meg is adja a választ: „Mert sose volt!” Nono, azért hátrébb az agarakkal! – Krúdy atyánk még egy-két gyomornovellával is válaszolhatna. Nála az ideális vendég egy tisztességesen elköltött
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2015/06/02 | Gasztronómia történet, magyar konyha
EJTEL – Az ejtel egy elfelejtett régi űrmérték. Száraz és folyékony anyagok térfogatának meghatározására egyaránt használták. A régi receptekben gyakorta találkozhatunk vele, ezért joggal vetődik fel a kérdés, hogy „Pontosan hány liter is egy ejtel?” No, ezt nem is annyira egyszerű megmondani, már csak azért sem, mert tudnunk kellene, hogy melyik korban és hol íródott a recept. A régi mértékegységeknél ugyanis gyakori gond, hogy területről területre és korról-korra is változhattak, ezért a történelem során, akár tág határok
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2015/05/28 | Gasztronómia történet, magyar konyha
A CSÁKY ROSTÉLYOS TÖRTÉNETE – legalábbis az, ami róla az internetes oldalakon olvasható, a jereváni rádió típusú vicceket juttatja eszem. Bizonyára sokaknak ismerős a nagy klasszikus: „Igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak?- kérdezik a jereváni rádiót. Igen, a hír igaz, válaszolja a jereváni rádió, de nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem
(tovább…)
SZÉKELYKÁPOSZTA – Amikor elégedetten hátradőlve már-már azt gondolhatnánk, hogy gasztronómiánknak mégis csak akadnak megingathatatlan és igaz történetei, rá kell jönnünk, hogy ilyennel még a Székely József nevével szorosan összekapcsolt káposzta esetében sem találkozhatunk, pedig már azt hittük. A székelygulyás (székelykáposzta) nagyszámú előképe mind azt jelzi, hogy ez az egyszerű étel a lényegét tekintve már évszázadok óta kész volt, s csak az 18-19. század új fűszerére, az őrölt pirospaprikára
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!