Szerző: Csíki Sándor | 2016/04/04 | Ambrus Lajos írásai, Gasztronómia történet
PRÁGAI ALMA – Gazda egyik jeles barátja anyai ágon ’prágai’ eredetű – s korábban is föltűnt már a régi almák nomenklatúrájában egy ritkán, de azért szívósan fölbukkanó fajtanév: „Prágai alma”. Másként: „Prágai renet”. Megint másképpen: „Cseh alma”. Csakhogy eme barát családfatörténete nem Hrabal mester Arany Prágáját idézi, „csak” a dunántúli Sümegprágáét – így a kettőt, a Prágai almát és a kies Sümegprágát összeboronálni sosem merészeltük. Mígnem aztán a Gyümölcsészeti és konyhakertészeti füzetek 1883-as évfolyamának egyik cikkében egyszerre csak fölbukkan a mesés nevű gyümölcs,
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/03/30 | Amerikai konyha, Gasztronómia történet, magyar konyha, nemzetközi konyha
FAGYLALT, FAGYI – A magyarországi fagylalttörténet valójában a lekvárok, gyümölcsízek, gyümölcskocsonyák történetével veszi kezdetét. A főúri házakban készített első hazai proto-fagylaltok még alig többek hideg gyümölcskészítményeknél. A korai gyümölcs fagylaltok alapjául szolgáló liktáriumok (lekvárok, gyümölcsízek) készítése a legelső magyar nyelvű nyomtatott szakácskönyv a „Szakáts mesterségnek könyvetskéje” (1695) toldalékában is helyet kapott.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/03/22 | Gasztronómia történet, Italok
LIKŐRÖK – A nevezetes ünnepekkor, karácsonykor, ám legfőképpen húsvét táján előforduló, házi készítésű, így aztán kézművesnek is joggal nevezhető tojás, dió, kávé, csokoládé, és egyéb likőrök alkohol nélkül mit sem érnének. A becsben tartott alkohol előállításához azonban ismerni kell a desztilláció csínját-bínját. A desztilláció kimunkálását sokan egy késő 13. században élt katalán születésű alkimista, orvos és szerzetes, bizonyos Arnaldus de Villa Nova személyének tulajdonítják, pedig ő aztán semmit sem fedezett fel.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/03/07 | Gasztronómia történet, magyar konyha, nemzetközi konyha, Recept
JAMIE OLIVER – A Jamie Oliver módra készülő marhapörkölt (beef stew) klasszikus mediterrán zöldség alappal indul, amihez sütőben lassan sütött marhafarkat ad, majd azt a zöldségekkel még összefőzi, brézeli, s általában is roppant elegánsan kezeli, keveri a technikákat, hogy a végén pappardellével gazdagítva, s parmezán sajttal megszórva
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2016/03/02 | Ambrus Lajos írásai, Gasztronómia történet, magyar konyha
RACKA, BÁLMOS, ZSENDICE – A racka a magyarság ősi juhfajtája – noha nevének első felbukkanása csak a 18. század végére tehető. A Czuczor-Fogarasi szótár a 19. század közepén már ismeri, de mint durvább szőrű juhfajtát „korcs”-ként értelmezi, mondván, hogy a ’raczi’ kemenesalji tájszóként ’korcsot’, ’felemást’ jelent. Ez ugyan téves állítás a faj eredetét tekintve, de maga a racka szó a nyelvtudomány álláspontja szerint magyar fejlemény; lehetséges kicsinyítőképzős származéka a raci, racó, raca tájszóknak,
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2016/02/20 | Ambrus Lajos írásai, Gasztronómia történet
EGY ÖREG VADÁSZ DOHOGÁSAI –„Elpuhultunk, elférfiatlanodtunk.” Így kezdi Gazda egyik kedves figurája, az öreg erdélyi vadász, a táblabíró világ tán utolsó képviselője a Bérczy Károly szerkesztette Vadász- és Versenylapban. Az 1858-as évfolyamban néhány folytatásig a szerző kilétére nem is derül fény, csupán a következő lapokon tudjuk meg, kit is takarna az „öreg erdélyi vadász” titulus. S hogy ki volna Az erdélyi régibb és közelebbi vadászatok és vadak című emlékezéssorozat szerzője. Bérczy szerkesztő a kvalitásokat persze jól tudja, mert címoldalra teszi a honszerető régi
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!