Tokaj-Hegyalja gasztronómiája (IV.rész)
TOKAJ-HEGYALJA GASZTRONÓMIÁJÁNAK jövője a jelen megértésén túl a regionális sajátosságok fel- és megismerésében, valamint a regionális konyha erősítésében rejlik.
Tokaj-Hegyalja gasztronómiája (III.rész)
A VÁSÁRLÓK ÉS KERESKEDŐNÉPEK elengedhetetlen összetevői egy borvidék virégzásának. Nélkülük a borok készítése öncélú, és előbb-utóbb hamvába haló tevékenységgé, hiábavaló erőfeszítéssé válik. Nélkülük soha nincs külső kényszere a minőségnek, a fejlődésnek. A vásárlók és kereskedőnépek kényelmetlen, kellemetlen, de minden árutermelő borásznak szükséges partnerei.
Tokaj-Hegyalja gasztronómiája (II.rész)
A VALLONOK SZEREPE, jelentősége talán nem eléggé ismert még, pedig „kókonya” földjén igen sokat tettek azért, hogy az egyház és a király erőfeszítései valóra váljanak.
Villány gasztronómiája (III.rész): a kakaspörkölt
A 17-18. SZÁZAD az anyaország számára is fontos időszak volt, mert ekkor indult virágzásnak a városi német polgári konyha, ami stílusában már a betelepedők ételein is eséllyel hagyhatott nyomot. A kor németországi szakácskönyveiben is tetten érhető hagyományos, és máig élő „sváb” erények a takarékosság, a rendszeretet és a kötelességteljesítés. Az étrend szezonalítása, évszakfüggősége elkerülhetetlen vonása minden hagyományos konyhának, a paraszti életformának, amiből a főként télre összpontosítódó tartósított (füstölt, savanyított, aszalt) élelmiszerek, valamint a bab, borsó, lencse, burgonya, stb. jelentenek kivételt.
Villány gasztronómiája: a Stifolder (II. rész)
A NÉMET TELEPESEK egy jobb és békésebb élet, a kedvezőbb gazdasági lehetőségek reményében vágtak neki a messzi útnak, mert, ahogy a népdal szól:
„Das Ungarland ist’s reichste Land,/ dort wächst viel Wein und Treid”. (Magyarország a leggazdagabb föld/ terem ott bőven bor és búza).
VILLA TOLNAY (Philipp Oser, borász)
A HÉTVÉGÉN TIHANYBAN Punk Frencnél elköltött fenséges halászlé ebéd után utunkat minden különösebb cél nélkül, csupán a tájban, a jó időben gyönyörködve folyttuk tovább az északi parton. Mindig is szerettem, csodáltam a Balaton felvidék tanúhegyeit, a nyüzsgő turista forgalom nem érintette, de a Balatontól alig messze eső részeket, mert gyönyörű vidék ez, szebbet gondolni sem lehetne. Útközben, Tapolca felé haladva, megálltunk az 1907 óta itt álló, és szépen kiépített, gondozott Theodora forrásnál is. Az idő szép volt, mosolygott az ég, örülni lehetett az életnek.
A FOOD & WINE 18 ÉVE FOLYAMATOSAN MŰKÖDŐ BLOG
A FOOD&WINE AZ EGYETLEN BLOG, AMELY EZT A CÍMET ELNYERTE!
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!