SZAFTOS SÜLT HÚSOK – Afrikában kezdődött

AZ ANTROPOLÓGUSOK megegyeznek abban, hogy mai Johannesburgtól (Dél-Afrika) 32 kilométerre, északra, Swartkrans mészkő barlangjaiban egy Australopithecus robostus, vagy az ugyanott élő Homo erectus használhatta először tudatosan és ellenőrzötten a tüzet, amit a közel másfél millió éves megpörkölődött velős csontok vizsgálata igazol. (Az Európában talált késői Homo erectus változatok tűzhasználatára vonatkozó bizonyítékok egyike éppen Vértesszőlősről került elő. A megpörkölődött csontok korát mintegy 350.000 évre datálják. A legrégebbi leletet Angliában (Beeches Pit, Suffolk) találták. A korát 415.000 évre becsülik.)

(tovább…)

CÉKLASALÁTA – sárgarépával (Marokkó)

ÉSZAK-AFRIKA regionális konyháinak egyik legizgalmasabbika a gyarmatosító franciák, a “fekete lábúak” (pied noir) konyhája. Az itt következő salátarecept leginkább az európai zöldségek észak-afrikai fűszerezésétől válik érdekessé. A saláta ebben a konyhában lehet a “La Kémia” része is, de, társulhat a grillezett húsokhoz is, amilyen a kebab. Mint lenni szokott, a saláták két alaptípus él, az egyik a nyers zöldségekből készített, amit hidegen tálalunk, a másik a főtt/párolt zöldségekből készített, amit inkább melegen, mint hidegen szolgálunk fel. És persze akad a kettőnek is számtalan kombinációja.

(tovább…)

MAROKKÓI FŰSZERES HÚSGOLYÓK

A MAROKKÓI konyháról már esett szó. Az észak-afrikai országban élt franciák, a “feketekábúak” (pied noir) konyhájáról, a “la kémia“-ról, az arab tzatzikiról (Laban bi khiyaar), a lumiról is írtam és sok másról is. A marokkói konyha kapcsán különösen megtetszett annak sokszínűsége és változatossága. A fűszerezésben a Marokkóra oly’ jellemző őrölt kömény, pirospaprika kombinációt tartom figyelemreméltónak és követésre is alkalmasnak. Ez a kombináció a következő receptben is meghatározó lesz.

(tovább…)

LÓBAB – lóbab főzelék Egyiptomból

A LÓBAB (Vicia faba) régóta  izgatja a fantáziámat. Már csak azért is, mert minden ősisége ellenére gyakorlatilag eltűnt a hazai táplálkozásból.  nem ismerjük, legfeljebb csak hallunk róla. Kiszorítottak a hasonló szerepet betöltő,0 Amerikából érkezett fajták, azok, amelyeket ma babnak nevezünk. Igazából a friss, fiatal zöld lóbab a jó, azonban ahhoz meglehetősen körülményes lenne hozzájutni. Így aztán az egyik körúti, arab élelmiszereket, kuszkuszt, harissat, lóbabot, okrát, stb. árusító boltban száraz lóbabot vásároltam.

(tovább…)

A TORTILLA TITKA – a nixtamalizáció

AZ AZTÉK NAHUATL nyelv olyan szavakkal ajándékozta már meg az emberiséget, mint a kakaó és víz keverékének neve a ’cacahuatl’ (ejtése: kah-kah-WA-taj), amely közvetlenül a kakaót az inkákhoz exportáló maják ’xocoatl’ (ejtése: shok-WA-tel) szavából származik. A kukorica és más magvak lúgos kémiai eljárással történő átalakítását egy másik nahuatl szóval nixtamalizációnak nevezzük. Az így előkészített kukorica a kukoricából készített “tortilla de maíz” készítés alapját adja.

(tovább…)

MERGUEZ – és lecsó

ELKÉSZÜLT AZ IDEI (2010) utolsó friss lecsóm. A vecsésről származó paprika bizony már a szezon legvégének maradéka volt csak, s ízében, illatában a nyárival alig ha volt összevethető. A paradicsom sem volt az igazi, de a paprikánál mégis kiegyensúlyozottabb minőséget képviselt. Mindegy, lelkes voltam, s jó kolbásszal még igen jó szezonzáró lecsó sikeredhet a hozzávalókból. A lecsó össznemzeti ügy, ezért is szerepelt a nyár végén megtartott I. Nemzeti Gulyás Nap ajánlott ételei között is. Fiatal étel, s akár vegetáriánusok is élvezhetik az ízeit, ami nagy békességet teremthet az asztal körül.

(tovább…)