A TÉR-IDŐ új sorozatában az ókortól az újkorig használt alapanyagokról, a keleti és nyugati étkezés kultúráról, az ismert és elfeledett konyha technológiákról, az étkezés közösségi szerepéről, a dúsan terített asztal történetétől az iparszerű vendéglátás kialakulásáig, a konyhakémiáról, és a magyar konyha jellemzőiről beszélgetett vendégeivel Oszkai Rita. Az egyik vendég én voltam.
MEGHÍVÓ ÉRKEZETT a Lucullus Baráti Társaságtól. A meghívó egy egynapos mesterkurzusra szólt, amelyre 35 magyar séf jelentkezett. Ennyien voltak kíváncsiak Miguel Ángel Benjumea Loro andalúz séf bemutatójára. A kurzus az Andalúz Kereskedelem fejlesztési Iroda (Extenda) közreműködésével jött létre. Miguel Ángel Benjumea Loro egyébként egy 2 Michelin csillagos étteremben (La Alquería), az El Bulli luxus hoteljében (Hacienda Benazuza El Bulli Hotel, Sevilla) is szerzett tapasztalatokat, s
EGY MONDÁS szerint az egészséges élet alapja a helyes táplálkozás. Ezen belül pedig nem a mennyiség a fontos, hanem a minőség és a mód, ahogyan elfogyasztjuk az ételt – legalábbis így gondolják a franciák, hiszen Franciaországban nem csak a főzés művészet, hanem az étkezés is. Azonban vannak olyan emberek, akik úgy vélik, hogy ínyencnek egyenesen születni kell, és
A SPANYOL, s baszk gasztronómiáról sok szó esik ezeken az oldalakon. Hamarosan Andalúziáról is lesz egy írás. A mai andalúz vacsora után beszámolok erről is, ahogy a tegnapi bemutatóról is, amelyen szép számban vettek részt szakácsok az egész országból. Addig azonban megmutatnám Arzak könyvének, a Secretos (titkok) című munkának a rám vonatkozó, dedikált oldalát. Büszke vagyok rá, már csak ezért is. (Kattintásra a kép nagyobb lesz.)
A NÁNCSI NÉNI Vendéglője jól ismert, s már igen sokan írtak róla, főként jókat. A Náncsi az Anna svábos becézése. Ma már ritkábban hallani, de nem is oly’ régen, alig néhány évtizede, ez a becenév még sűrűn hallható volt a sváb falvakban, ahol az idősebbek már soha nem tanultak meg magyarul, s egész életükben törték a nyelvet. A Schädler família jófajta házias konyhát visz, nosztalgikus kertvendéglői környezetben, budai sváb felhangokkal. Zoli barátom javasolta az éttermet. A Rosenstein is felvetődött, ám a végén mégis maradt a Náncsi néni.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!