HABCSÓK – A francia habcsók (Meringue française) készítéséről már írtam és a tökéletes tojáshab készítésének tudományáról is jelent meg írás itt. A habcsók a karácsonynak is hagyományos dísze lehet (mi mindig akasztottunk habcsók karikákat a karácsonyfára), és az ünnepi asztaldesszertjeként is előfordulhat, például egy fantáziadús, friss, színes gyümölcsöktől roskadozó, egyszerűen elkészíthető Pavlova-torta alakjában.
KÁPOSZTA – Minden ételek elsője. Minden beteg gyomor gyógyítója. Minden gazdagság forrása. És természetesen minden magyar ízek eldorádója. A káposztát rögtön a legelső magyar regény a magos heraldikai címerpajzsra emeli – a naplóíró Mikes Kelemen (1690-1761) azt a vágyálmát rögzíti, hogy egy egész könyvet szándékozik a káposzta nagyszerűségének szentelni. (Fájdalom, hogy sosem írhatta meg.) De azt jól tudjuk tőle, hogy a Törökországi levelekben a drinápolyi napokat úgy jellemzi, hogy a gasztronómiai
KERTI IZSÓP – Az aromás ajakosok közé tartozó 50-80 cm magasra növő félcserje Izsóp (Kerti izsóp, Hyssopus officinalis) neve görög ugyan, de maga a növény valószínűleg héber vagy arab eredetű. Csapó József 1775-ös Új füves és virágos Magyar Kertjében még arról beszél, hogy „a’ kertekben mindenütt termesztik az Isopot, de önként hol és mitsoda Országban terem, még eddig a Tudósok ki
KRAMPUSZ – Az ördögi megjelenésű, gonosz krampusz, a német hiedelemvilágból, az alpesi folklórból került a jó gyermekeket megjutalmazó Mikulás mellé. Mint a világnak ezen a részén mindenki tudja, december ötödikén illik a csizmát fényesre tisztítani, és úgy az ablakba tenni. Reggelre pedig, a Mikulás ajándékot, a Krampusz virgácsot tett a csizmába, mindenkinek érdeme szerint. A rossz gyerekeket pedig a Krampusz el is
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!