Szerző: Csíki Sándor | 2026/03/23 | Gasztronómia történet, hagyomány
KÖZÉPKORI DESSZERTEK – „A keret meséje szerint egy londoni vendéglőben összegyűl huszonkilenc zarándok, akik Canterburybe készülnek Becket Tamás sírjához. Hozzájuk csatlakozik harmincadiknak a vendéglős, aki azt az ajánlatot teszi, hogy az utazás unalmának enyhítésére mindenki mondjon el két történetet odafelé menet és kettőt visszafelé jövet. Aki a legszebb történetet mondja el, azt a vendéglős a többi költségén megvendégeli, mikor visszaérkeznek Londonba.” (Szerb Antal) A jó műfordítások az „eredetiek becsével” vetélkednek, s miközben ezt teszik,
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2026/02/24 | magyar konyha, zsidó konyha
HÚSLEVES ÉS RÁNTOTT HÚS – „Gyerekkoromban rendes négy tál étel volt nálunk a vasárnapi ebéd. Például: húsleves, finomra metélt tésztával, vagy tüdőstáskával, főtt marhahús gombamártással és pirított krumplival, valamint ecetes uborkával. A harmadik tál étel hetenként változott, valamilyen pecsenye salátával és befőttel, vagy pedig saját eltevésű és általam eltaposott hordós káposztából származó töltött káposzta, amelyhez mellékletül hirtelen sült karbonádli szeletek sorakoztak szép rózsaszínűen. Végezetül negyedik tálnak következett a sült tészta…” (Kincses Kalendárium, 1965)
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2026/02/23 | Receptek
RECEPTVERSENY 2026 – A Kor Kontroll Társaság, a Magyar Elhízástudományi Társaság, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, valamint a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége immár negyedik alkalommal hirdeti meg a „Fermentálj a Hosszú Életért” Receptversenyt! Nagymamáink tudták, amit ma a tudomány bizonyít: a fermentálás újra trend és nem véletlenül! Továbbra is szeretnénk közelebb hozni az „Ételed legyen a gyógyszered” ősi bölcsességét, és megmutatni,
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2026/02/18 | Német konyha, magyar konyha, Osztrák konyha
PAPRIKÁS KRUMPLI – „Az új társadalmi színművek első vagy második felvonásában elkerülhetetlenül megjelenik a mama, aki sopánkodva néz körül állástalan mérnök fián, rossz útra tévelyedő fiatal lányán, szenvedő férjén és távozóban e lehangoló légkörből, hangosan felsóhajt: megyek, paprikás krumplit főzök vacsorára. […] Az állástalan mérnök, a tönkrement apa, a reménytelen fiatal lány, a dolgozó nő, a piacpénz nélkül gazdálkodó mama, egyszóval a társadalom valamennyi hajótöröttje paprikás krumplit eszik. Legalábbis a színdarabok szerint s így a paprikás krumplit a korjelenségek közé kell soroznunk.” (Kassai Ujság, 1936)
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2026/02/05 | bor, borász
A VÖRÖS ASZÚ – Ha az időjárás nagy kegyesen megengedte, készült sokfelé – a Szerémségben, Tokaj-hegyalján, Ruszton, Sopronban, Somlyón, Móron, Badacsonyban, Egerben, Villányban, Szekszárdon, de még Beregszászon, Nagyszőllősön, Csongrádon, Visontán, Pomázon, Szentendrén is. Bár sokfelé próbálkoztak vele, a vörös aszúra biztonsággal csak Arad-, és Tokaj-hegyalján számíthattak a szőlőbirtokosok. A purcsinból készített tokaji vörös aszú azonban kivétel volt inkább, s nem szabály. Ám lenn délen, a fekete kadarkából készült ménesi aszú már minden vörös aszúk „mintája”, rokona és boldog őse lett.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!