A HELYES NYELVTÉRKÉP – Mit tanítottak, tanultunk meg rosszul?

A HELYES NYELVTÉRKÉP – Az étkezés mindenkit érint. A mindenkit érintő étkezéshez pedig, általános esetben, egy mindenkit érintő érzékelés, az ízérzékelés (és szaglás, etc.) is társul. Az ízek érzékelése annyira magától értetődőnek és közönségesnek tűnik, hogy alig gondolunk rá. Így aztán, azt sem tarjuk fontosnak, hogy legalább alapjaiban helyes képünk legyen róla. Így eshet meg, hogy a legtöbben még ma is legfeljebb 4 alapízről hallottak és az ízérzékelés helyét is (a tanítottaknak megfelelően!) rosszul tudják.

(tovább…)

MIT ENNI, VAGY MIT NEM ENNI?! – a mindenevő napi dilemmája

A MINDENEVŐ DILEMMÁJA – A dilemma első megfogalmazása már Jean-Jacques Rousseau (1712-1778), és a napjainkban a „Mondd meg, mit eszel, s megmondom ki vagy” (Dis-moi ce que tu manges, je te dirai ce que tu es.) mondatáról is ismert francia gasztronóm, Jean Anthelme Brillat-Savarin (1755-1825) munkáiban is felbukkan.

(tovább…)

A MONARCHIA SÖRTÉRKÉPE

Ferenc JózsefA MONARCHIA SÖRTÉRKÉPE – A Monarchia nyugati felének, beleértve a mai Ausztriát, de nem ide számítva, Csehországot, Galíciát, Dalmáciát és Szlovéniát, alkoholfogyasztása nemzetközi összehasonlításban közepesnek volt mondható. 1881 és 1910 között az osztrák fogyasztás tiszta alkoholban számítva 11 liter körül volt, és ennek a 40 százalékát a pálinka, a Schnaps ad. Ausztria hosszú évszázadokon át inkább borfogyasztó országnak számított. A 16. században a bécsiek egy főre eső átlagos évi borfogyasztása mintegy 250 liter volt, és még 1730-ban is 160 liter maradt. A 19. század elejére, a császárváros borfogyasztása 100-120 liter/fő/év mennyiségre csökkent és a bor a helyét egyre inkább a pálinkának és a sörnek adta át. A vidéki Ausztriában azonban a bor már

(tovább…)

A LEGELSŐ ÍROTT MAGYAR RECEPT – torta ungaresca

Torta ungaresca (Fotó: Patrizia Albrizio)ELSŐ MAGYAR (?) RECEPTEK – A 19. század vége óta tartja magát az a szakmai vélekedés, miszerint egy Münchenben őrzött, 15. századinak tartott német kódexben található a legelső írott, magyar vonatkozású gasztronómiai emlék, a „Néhány jó magyar és cseh étel főzésének feljegyzése”. E feljegyzések, a „Ponty zsírral párolva és egy fácánlé; Szegfűborslé a rántott harcsához, pontyhoz vagy más halakhoz; Sült kappan gyömbéres lében; Borslémártás vadsülthöz”.

(tovább…)

A NÖVÉNYEK ÉS A ZENE – A hangos csámcsogás veszélyes!

A NÖVÉNYEK ÉS A ZENE? – Aki valamennyire is követi az internetes aktivitásaimat az jól tudhatja, hogy gyakran posztolok képeket a növényeimről is. A Haller-teraszon több, mint 60 növényfaj található, és ezek csupán azok, amelyek különösebb vizsgálódás nélkül felfedezhetők és beazonosíthatók. Akad itt chili, paradicsom, banán, különféle fűszernövények, zsálya, oregano, babérbokor, kakukkfű, csombor, tárkony, füge, örökzöldek és lombhullatók, szőlő, és sok egyéb is.

(tovább…)