A NÖVÉNYEK ÉS A ZENE? – Aki valamennyire is követi az internetes aktivitásaimat az jól tudhatja, hogy gyakran posztolok képeket a növényeimről is. A Haller-teraszon több, mint 60 növényfaj található, és ezek csupán azok, amelyek különösebb vizsgálódás nélkül felfedezhetők és beazonosíthatók. Akad itt chili, paradicsom, banán, különféle fűszernövények, zsálya, oregano, babérbokor, kakukkfű, csombor, tárkony, füge, örökzöldek és lombhullatók, szőlő, és sok egyéb is.

  • A közelmúltban felvetődött (újra), hogy vajon hatással van-e a zene a növények növekedésére, egyáltalán, van-e bármiféle hatással? Nos, Ennek jártunk utána.

A zene és a növények kapcsolatában sok minden kiderült, például az is, hogy ez a téma egyáltalán nem akkora ökörség, mint amekkorának elsőre tűnhet, ami egyben a világegyetem csodálatosságának is egy újabb kifejeződése.

A Haller-terasz alakulóban lévő szőlőlugasa - zene nélkül növekedve

A Haller-terasz alakulóban lévő szőlőlugasa – zene nélkül növekedve (2017)

A hernyók hangos csámcsogása – életveszélyes

A növényekről általában ismert – mondják -, hogy reagálnak a zajokra, de például a hernyó rágásának zaját akár egész specifikusan is lereagálhatják, ami a hangosan csámcsogó hernyók legnagyobb pechjére egy megnövelt, életveszélyessé váló méreganyag koncentrációban nyilvánul meg.

A növények és a zene – meglepő hatások

Az előbb láthattuk, hogy a csámcsogás (a rágás zaja) határozott ellencsapást váltott ki a növényből, de mi a helyzet az olyan tervezett emberi zajokkal, mint a zene. Na, ezt is sokan vizsgálták, vizsgálják és egészen meglepő dolgok derültek ki.

  • Az sejthetjük, hogy a zene ökológiailag nem számít meghatározó ingernek a növények számára, ezért nem is várhatjuk, hogy dallamokra felismerhetően reagáljanak. Ennek ellenére, létezhetnek olyan hangok, amelyek kedvezőek lehetnek. Ezek közé tartoznak a rovarok szárnymozgása által keltett mikrorezgések is és persze a zene is, például a zongorahang, amiről a következő videó is szól.

A videó Robert Coxon Mexikóban 7 hektáron végzett kísérletébe ad  betekintést (2010).

A növények és a zenei stílusok

A növények és a zenei stílusok kapcsolatának vizsgálata során (mert, hogy ilyen is sok volt) általában olyanokat olvasni, hogy a komolyzene jó hatással van a növényekre (például hosszabb idő múlva pusztulnak el, jobban növekednek, nagyobb termést hoznak, etc.), míg a rock and roll kevésbé hatásos. A jazz állítólag kedvező hatású, azonban a country már kevésbé.

  • Az ilyen jellegű kutatásokkal szemben álló szkeptikusok véleménye szerint, a kísérletekben szereplő növények zenei ízlése figyelemre méltó összhangot mutat a kísérletet végző személyek zenei ízlésével…

Van-e alapja?

Van-e alapja feltételeznünk, hogy a zene hatással van a növényekre? A válasz egyértelműnek látszik: van. A növények ugyan nem hallanak, de a rezgéseket kétségtelenül érzékelik. A rezgések pedig, akár a szél kelti, vagy egy méh szárnyának csapkodás, egy zongora húrjainak megszólaltatása, ökológiailag már releváns ingerek lehetnek.

  • A témában számos könyv és cikk született, amelyeknek a tudósok nem mindig tapsolnak, mert a többségük (?) közelebb áll a New Age gondolkodáshoz, mint a felvilágosodás óta kialakított tudományos módszertanhoz.

A zene és az emberi agy – Mozart és a barokk zene (60 ütem per perc)

Ebbe a témába most nem merülünk alá, de azért azt joggal gondolhatjuk, hogy ha a növényekre valamiféle hatása is van a zenének, akkor talán az emberi agyra is van. És, Bingo! Van! Ehhez kapcsolódóan sok mindent lehetne idézni, én azonban csak egyet említenék, Mozart és a barokk zene hatását, amiről azt állítják, hogy a Mozartot és a barokk zenét jellemző 60 ütem/perc egészen erőteljes hatással van az emberekre, mivel mind a két agyféltekét aktiválja. Ez az aktiválás pedig – mondják – maximalizálja az agy tevékenységét például tanuláskor. Mozart hallgatása – állítólag – javítja az agy teljesítőképességét. Érdemes kipróbálni!

Chili és paradicsom a Haller-teraszon

Chili és paradicsom a Haller-teraszon – zene nélkül növekedve.

Csíki Sándor♣