Szerző: Csíki Sándor | 2012/03/13 | Molekuláris gasztronómia, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
AZ ELMÚLT KÉTSZÁZ esztendő gasztronómiatörténete eddig is azt bizonyította, hogy a kiemelkedő séfek legfontosabb jellemzője éppen az, hogy képesek sikeres és viszonylag tartós divatot teremteni, mint Carême, Soyer, Escoffier, Nignon, vagy éppen Fernand Point. A molekuláris gasztronómia legismertebb képviselői, Ferran Adriá, Heston Blumenthal, Pierre Gagniere, Homaru Cantu, Wylie Dufresne, Grant Achatz, Emmanuel Stroobant, Ettore Boccha és mások, mindeddig nem voltak képesek erre.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/03/11 | Molekuláris gasztronómia, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
A MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA „új” szemléletet is jelentett, azonban, mint lenni szokott, korántsem számított előzmény nélkülinek. A 15. században Martino da Como mester, az első, mai szemmel is modernnek számító szakácskönyv, a „Libro de arte coquinaria” szerzője, és a könyvet az ismertebb „De honesta voluptate et valetudine” megírásához nagymértékben átvevő Bartholomeo Sacchi (1421-1481), írói nevén Platina, még alig tesz különbséget az orvostudomány, a kémia és a főzés között.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/05/15 | Japán konyha, Molekuláris gasztronómia
A JAPÁN KONYHA meghódította a világot, s termékenyítőleg hatott a nyugati szakácsművészetre is. A nouvelle cuisine történetének fontos állomása a 1964-es Tokiói Olimpia, ahol az ötvenes évek első francia TV-szakácsa, a népszerű Raymond Oliver (1909-1990), a francia olimpiai csapat séfje. Oliver itt találkozik Shizuo Tsuji (1935-1993) francia-irodalom szakon végzett oszakai szakácsiskola tulajdonossal, akivel együtt fontos szerepet játszanak a francia és japán konyhaművészet közti kapcsolat kiépítésében. Ennek eredményeként francia szakácsok utaznak Japánba tanítani és a francia szakácsművészet Japánban, majd ezt követően Hong Kongban, Szingapúrban is gyorsan népszerűvé válik.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/12/09 | bor, Bor és étel párosítás, borász, étteremkritika, Molekuláris gasztronómia, Újdonság
HANNER EST Marton Péter fordításában – szólt az ajánlat, s meghívás. Szerény, mi több indokolatlanul, s a mai világban szokatlanul szerény mondat, bár aki a tulajdonost, Solymosi Pétert, s feleségét ismeri, az nem lepődik meg ezen. Aki pedig a séffel is beszélt az végképp érti, hogy miért is nincs csinnadratta. Pedig lehetne. Sokkal kevesebbért is előfordul már úton-útfélen. Marton Péterről már sejtjük, hogy ő főz, de Heinz Hanner már nem biztos, hogy mindenki előtt ismert, pedig a Bécstől nem messze fekvő Mayerlingben lévő Hanner Étterem igen előkelő helyett tölt be szomszédaink irigyelhető kulináris életében. Számokban: 2 Michelin csillag, 18 Gault-Millau pont, 4 szakácssapka, stb.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/10/01 | Molekuláris gasztronómia, Recept, Spanyol konyha, Vélemény
PEDRO SUBIJANA FILOZÓFIÁJA: „Az a legfontosabb, hogy nap, mint nap ugyanazzal a lelkesedéssel és érdeklődéssel kell a munkát végezni.” Pedro Subijana 1948-ban született San Sebastianban (Baszkföld, Spanyolország). Szakács pályafutása cserkész korában, a “Marinaistas” gimnáziumban kezdődött. A gimnázium rendelkezésükre bocsájtott egy helyiséget, ahol kisebb konyhákat rendeztek be, s itt készítette el első falatkáit a barátainak azokon az alapokon, amiket szüleitől tanult. A gimnázium elvégzése után elhatározta, hogy Madridba megy, hogy az “Escuela de Hostelería” (Vendéglátó Iskola) tanulója legyen. Itt azonban nem sokáig időzött, mivel Zarautzban, a szülőföldjén
(tovább…)
AZ ELMÚLT KÉTSZÁZ esztendő gasztronómiatörténete eddig is azt bizonyította, hogy a kiemelkedő séfek legfontosabb jellemzője éppen az, hogy képesek sikeres és viszonylag tartós divatot teremteni, mint Carême, Soyer, Escoffier, Nignon, vagy éppen Fernand Point. A molekuláris gasztronómia legismertebb képviselői, Ferran Adriá, Heston Blumenthal, Pierre Gagniere, Homaru Cantu, Wylie Dufresne, Grant Achatz, Emmanuel Stroobant, Ettore Boccha és mások, mindeddig nem voltak képesek erre.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!