MARCO POLO ÉS A TÉSZTA – Tényleg a kínai tészta volt a minta?

Marco Polo és a tésztaMARCO POLO ÉS A TÉSZTA – Ha nem szeretsz olvasni, most kivételesen megkönnyítem a dolgod, s mindjárt meg is válaszolom a címben feltett kérdést: NEM, nem a kínai tészta volt a minta. Ja, hogy azt olvastad másutt, hogy a kínai tészta volt a minta és Marco Polo hozta el Európába? Felejtsd el! Nem igaz, ahogy sok más sem, amiről azt gondolod, hogy tudod. A tészta kétségtelenül fontos szerepet tölt be a kínai kultúrában: a hosszú élet szimbóluma, ami nagyszerű dolog, akárcsak egy nagy adag frissen főzött, gőzölgő tészta.

(tovább…)

A SIKÉR TITKA – lisztről, kenyerekről, gluténről

Dagasztás nélküli kenyér (NYT)LISZT, KENYÉR – A kenyér több mint egy étel, amint azt a magyar nyelv közel kétszáz kenyérrel kapcsolatos közmondása, szólása is jelzi. Számtalan formában létezik, a gőzölt kínai baozitól az örmény lavashon át a telt bronxi bagelen keresztül a papírvékony kurd nane silliig, a bibliai maceszig, vagy az alföldi magas kenyérig, hogy csupán néhányat említsünk a kelt és keletlen, lapos és magas változatok sokféleségéből, amelyek egyben az emberi kultúrák egységét és változatosságát

(tovább…)

CUKROZOTT PETESEJT – tojás, angolkrém, sárgakrém, vauquelin

Iles-flottantes2TOJÁSHAB, ANGOLKRÉM – 2010-ben egy négy héten és négy napon át tartó internetes felmérésen közel hetvenhétezren szavaztak Magyarország kedvenc ételeiről. A szavazás eredményeként az ország legnépszerűbb menüje az Újházy Edéről elnevezett polgári tyúkhúsleves, a bizánci-arab-török hatásra asszimilálódott töltött káposzta és az francia-osztrák közvetítéssel érkezett arisztokratikus desszert, a madártej hármasa lett. Bár az aranyló Újházy tyúkhúsleves és a többszöri

(tovább…)

GASZTROEVOLÚCIÓ – a tibeti tsampa kenyér példáján

A GASZTRONÓMIAI EVOLÚCIÓ, vagy gasztroevolúció kifejezés ma már szerencsésen terjed, ami jó. Magyarországon, de tágabban nézve is, szükséges, hogy az evolúció fogalmát az evolúcióbiológia fogalmi rendszerével valamennyire analóg módon használjuk, még a gasztronómiában is. Erre ma még nincs példa, miközben ez a tudás, világkép,

(tovább…)

LISZTEK – kódfejtés, lisztérzékenység

A LISZTEK LEGFONTOSABB jellemzője, hogy miféle gabonából készülnek, a gabonát milyen szemcseméretre őrlik, mennyi maghéjat (csírát) hagynak benne, mekkora a nedvesség és fehérje (sikér) tartalma. Közülük a búza, s általában a gabonák, minőségét leginkább a magban található keményítő és fehérje aránya adja. Ha a fehérje aránya magas, a búzát jó minőségűnek, „acélosnak” tartjuk.

(tovább…)