AMBRUS LAJOS: Aranyhegy borai

Drávaszögi hímzésARANYHEGY – Csúzán, a mesés nevű drávaszögi (baranyai) falu éji csöndjében Gazda arra figyelhet föl, hogy a szomszédos református templom úgy veri a harangot, mint szülővárosában. A Kálvin utcai ház nagyszobájából őrzött hang-emlék ott csöng a fülében: negyedkor egyet, félkor kettőt üt és így tovább – egész órakor az óraszámot. De azt másik, mélyebb, öblösebb hangon teszi. Vagy otthon negyedkor nem üt? Mindegy; itt az éjszaka titokzatos neszeit figyeli, hisz Határ Győző óta tudjuk, hogy az éjszakákon minden

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Dr. Csávossy György erdélyi borász, költő

Dr. Csávossy György (1925-2015) Fotó: 3szek.roDr. CSÁVOSSY GYÖRGY – Kilencven éves  korában (2015. november 30-án) meghalt Csávossy György, a finom impressziókat és sztoikus életbölcseletet éneklő költő és az erdélyi borászat pápája. 2015. november 30-án műtétre készülve érte a halál. Pedig olyan elnyűhetetlennek gondoltuk, mint saját apánkat – így ha az utóbbi évtizedekben a Negyenyeden élő Csávossy Gyurka „bátyánkra” gondoltunk, apánk is eszünkbe jutott. 1925-ben születtek, noha ezen kívül talán tán csak szívós és ragaszkodó életszeretetükben

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: A tiszai hal

Tisza_090A TISZAI HAL – Gazda beszélyíró tán élete legjobb halászlevét (régi szegedi nevén: halpaprikását) ette egy születésnapi ebéden. Palicson. Beléágyazva egy sor halétel közé, melyek, hajaj, egy régi, valahai tiszai halbőséget idéztek. S most az ünnepi ételsort adták. Gazda elé tárulkozó meglepetéses palicsi menü ugyanis így festett: indításnak haltepertő és halpástétom kecskesajt gombócokkal.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: A lestyán (Levisticum officinale)

maggikrautLESTYÁN – Levisticum officionale – a régi parasztkertek kedves magasra növő évelő növénye, amely szinte sehol nem hiányzott. Házi kertekben termesztik, írja Csapó József ’Debretzen physikussa’ 1775-ben. Jellemzően erős, fűszeres illatú és csípős, fűszeres ízű évelő növény. A Lestyán neve a levare = könnyíteni latin, vagy a görög libysticon, ligystikon szóból ered, ahogy a 600 növényt leíró, I. században élt katonaorvos Dioszkuridész nevezte. Magyarul még tájnyelvi alakzatokban a vadpetrezselyem,

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Megelégedés és takarékosság – levendula

Lavandula angustifolia PLT 14-6-12 028 (2)LEVENDULA – A levendula (Lavandula officinalis) nevét a középkori latin lauindola, leuendola, lavendula szóalakokból, vagy pedig a lavare = mosni latin szóból nyerte, utalva rá, hogy a növényt mosáshoz és testápoláshoz, a fürdővíz illatosításához régóta használták „Az embernek semmit sem használ, ha eszi, de erős illata van” írja Szent Hildegard (Hildegard von Bingen) német misztikus apátnő a 12. században, aki kilenc kötetes enciklopédiájában a növényt először nevezi Lavendulának

(tovább…)