OLASZORSZÁG ÍZEI – Itália húsz, egymástól lényegesen eltérő sajátosságú régióból áll. Minden város, minden falu más, ám abban mégis közösek, hogy minden városnak, minden falunak akad legalább egy saját ételspecialitása. Az ételek pedig, az azonosságtudatot éppoly mélyen meghatározzák, mint a vallás, a
TAFELSPITZ (ejtsd: táfelspicc; magyar megfelelője: tányérhús) – A táfelspicc, vagyis a tányérhús mifelénk is jól ismert, az ínyencek körében pedig valósággal szent fogalom. Krúdy Gyulának a nagy gazdasági világválság (1933) alatt kelt sorai szerint „A tányérhús nem más, mint korán feltett „tehénhús”, az első főzet levessel, zöldséggel, mikor még csak a répafélék puhák, ám a burgonyák a levesben, de a kalarábék, a vöröshagymák nincsenek még kellően átfőve. De a kel levele, bimbója, a zeller már igen jó a leveshús mellé,
A TÖKÉLETES FŐTT RIZS – A rizs a Föld népességének fele számára alapélelmiszer és az olyan országokban, mint Kambodzsa, vagy Banglades a napi energiabevitel háromnegyedét adja. A rizs (Oryza sativa) az indiai szubkontinensen, Észak-Indokínában és Dél-Kínában is őshonos és vélhetőleg egymástól függetlenül, több helyen is háziasították. A rövidszemű változatok háziasítására valamikor i.e. 7000 körül, a Jangce folyó völgyében, Kínában kerülhetett sor, a hosszúszemű változatokat pedig valamivel
HALLOWEEN – Az angol (skót) nyelvű Halloween az „All Hallow’s Even” szavakból lett azzá, ami. Az „All Hallow’s Even” jelentése „Mindenszentek estéje”. A Halloween és a Mindenszentek ünneplése között én sok ellentmondást nem látok, ezért a magam részéről nem is tépelődöm az amúgy is feleslegesnek tetsző, „Miért az amerikai Halloween? Miért nem a magyar Mindenszentek?” kérdésen. (Hozzáteszem, eddig sem tépelődtem.) Mindenszentekkor elmegyek én is a temetőbe, és gyertyát gyújtok, emlékezem, ami nem zárja ki,
LUDASKÁSA – azt hinné az ember, hogy ami egyszerű, és otthon készítve jó, az étteremben még jobb kell, hogy legyen, de ez nem így van. Példa rá a húsleves, aminél, ha jót akar enni az ember, legjobban teszi, ha főz magának, és ilyen a ludaskása is, családi kötelékben a jó libalevessel. Évek óta minden Márton-nap környéki libamenüben a ludaskása az, amely nálam a legnagyobb figyelmet kivívja. Egy-egy ritka kivételtől eltekintve nem volt szerencsém jó ludaskását enni. Bosszantóan lelketlenül készített imitációkat azonban annál inkább.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!