A BÖLCS RABBITÓL megkérdezik a tanítványai: “Rábelében, mitől édes a kávé, a cukortól vagy a kavarástól?” Nu, természetesen a kavarástól – feleli a rabbi. Akkor miért kell bele cukor? – kérdezik a tanítványai. Szamarak, hogy tudjuk, meddig kell kavarni!” Augusztus 27. és szeptember 5. között kerül (tovább…)
A BÁRÁNY és a hal mellett más ételek is szerepelhetnek egy Jézus korát, a bibliai időket, illatokat, s ízeket is idéző mai húsvéti menüben. A vörös bor és a kovásztalan kenyér mellé előételnek választhatjuk a töltött szőlőleveleket, a töltött zöldségeket (hagymát, padlizsánt, articsókát), vagy akár a haroseth-tel töltött sült almát is. Ezúttal haroseth, koriander leves, s töltött datolya szerepelnek a felsorolásban. A főtt sonka, torma, főtt tojás fogyasztásának hagyományát tovább színezheti egy ilyen időutazás, amely ráadásul még kultúrák közötti utazás is a Földközi-tenger délkeleti medencéjébe, a Könyv népeinek földjére.
BERECZ EDGÁR írt egy könyvecskét „Zsidó hatások az erdélyi magyar konyhaművészetben” címmel, amit 2006-ban jelentetett meg Székelyudvarhelyen. Az előző részben az erdélyi zsidó és az erdélyi magyar konyhaművészet történelmi kapcsolódási pontjairól volt szó, most pedig az egészséges kóserolásról, a szárnyasokról, egyebekről esik szó, amelyekhez videókat is beszerkesztettem. Fogadjátok Edgár érdekes írását. (CsS)
BERECZ EDGÁR írt egy könyvecskét „Zsidó hatások az erdélyi magyar konyhaművészetben” címmel, amit 2006-ban jelentetett meg Székelyudvarhelyen. A bevezetőben így ír: „Mostanában egyre többen írnak az erdélyi konyháról, mondhatni divat lett hasonló témájú könyveket kiadni és vásárolni. Sajnos olyan kiadványok is napvilágot láttak, amelyek erdélyi konyhaművészettel foglalkoznak ugyan, de elmulasztottak figyelmet szentelni a német, a sváb, a szász, az örmény, az erdélyi román és végezetül a zsidó konyhának. Sokan csak a székely konyhát taglalják, és megfeledkeznek arról, hogy a Székelyföld csupán egy tartománya Erdélynek.
TÖMEGÉVEL bombáznak bennünket tanácsaikkal a legkülönbözőbb diéták kitalálói (kiagyalói), miközben a Willendorfi Vénuszhoz hasonló elhízottság magyarázata voltaképpen igen egyszerű: a szervezet energia-felvétele meghaladja az energia-fogyasztását. A különbségként jelentkező többlet pedig leginkább nagy energiájú zsírok formájában raktározódva várja azt az időt, amikor – tisztje szerint – felhasználásra kerülhet. Nem is olyan nagyon régen, a napszítta szavannán, vagy akár a hómezőkön való vándorláskor
ITT A BEJGLI szezon, itt van újra. Tavaly már volt szerencsém karácsony közeledtével Pataki János érdi cukrász bejglijeit kóstolni. Nos, karácsony ismét csak közeledik, s mi ismét együtt zsűriztünk, s én ismét előhozakodtam a bejglivel, mire ő ismét csak azt mondta, amit tavaly is: „Gyere ki Érdre, aztán adok. Kóstoljad meg, hogy milyen.” Elmentem hozzá Érdre, s mit mondhatnék, igazán akadt választék, így amikor a kóstolót megkaptam, láttam, hogy jut ebből másnak is. Bauer Éva az IPM felelős szerkesztője, a blog sóletfőzője volt a szerencsés, akivel osztoztam. Magyar Elek így ír a bejgliről az Ínyesmester szakácskönyve (1932) című művében:
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!