Szerző: Csíki Sándor | 2011/01/04 | Hírek, olasz konyha
LUISA SPAGNOLI (1877-1935) olasz üzletasszony a divatról vált igazán ismertté, pedig ismert lehetne akár a gasztronómiáról is, ugyanis a Perugina csokoládémárka is a hölgy nevéhez főződik. 1907-ben Perugia városában tizenöt fővel alapítják meg a kis üzemet, amely az I. világháború kitörésének idejére már Spagnoli és fiai vezetése alatt áll. A háború végén már száz fő dolgozik az üzemben. 1923-ban alkotják meg a ma is népszerű, s világszerte ismert csók (Bacio) elnevezésű csokoládé márkát. (A cég ma már a Nestlé birodalomhoz tartozik.) A vállalkozó kedvű üzletasszony az I. vilgháború után baromfi- és angóranyúl tenyésztésbe kezd. 1928-ban ő az első, aki angóra nyúl fonalból készített kötöttáruval, kendőkkel, bolerókkal, divatos ruhákkal jelenik meg a divat világában. Védjegye a „l’Angora Spagnoli” lesz.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/12/27 | magyar konyha, Népszerű tudomány, olasz konyha
A PARADICSOMMÁRTÁS a polgári konyha hatásának szép példája. A lakodalmi leveshús mellé adott paradicsommártás a 19. század végén alig egy évtized alatt hódította meg az országot, s jelent meg a paraszti lakodalmakban. A paradicsom ekkor ugyan már vagy egy évszázada előfordult a nemesek és polgárok asztalán, azonban a paraszti konyhán csak mintegy háromgenerációnyi idő elteltével terjedt el. A 18-19. században még nagyjából ennyi idő kellett ahhoz, hogy az újdonságokkal szemben nagyobbrészt
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/11/05 | magyar konyha, olasz konyha, Recept
RÓKAGOMBÁT KAPTAM Erdélyből, a Királyhágó vidékéről, még valamikor szeptemberben. Lefagyasztottam, s hűtőben várakoznak a praktikus gomba adagok. A Sárga rókagomba (Cantharellus cibarius) az egyik legízletesebb gombánk. Ízei gazdagok, fűszeresek, nyersen enyhén csípősek, főzve gyümölcsösek. Akadt némi olasz tőkegomba is a hűtőben, így az is felhasználásra került. A gombákat már fél nappal a felhasználásuk előtt kivettem a fagyasztóból, hogy idejük legyen felengedni.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/10/26 | olasz konyha, Recept
PALERMÓBAN JÁRVA az egyik útikönyvek ajánlotta piac a Mercato di Ballaró. A katedrálistól nem messze van, ám a főútról letérve már igen barátságtalan utcákra téved az ember. Így aztán nem is időztünk túl sokat arrafelé, pedig megrögzött piaclátogató vagyok. Az élmény azonban mégsem maradt el, s ráadásul a kikötőhöz közel, ahol a szállodánk is volt, akadt egy tágas, világos, amolyan őstermelői piac, ételekkel, zöldségekkel, roston sütött halakkal, főtt kukoricával, cseresznyével, paradicsomártásban úszó csigákkal, s kardhallal. Akadt itt sok minden, amivel Nápolyban is találkozhat az ember, ám mégis elütött attól. Palermo már nagyon dél, s cseppet kelet is.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/10/07 | magyar konyha, olasz konyha, Recept
A RIZIKE EGY REMEK ERDEI gomba, több ehető fajjal és Zoltán éppen ilyet hozott. Friss szedés, és megnyugtatott, hogy ezt a gombát nem igazán lehet más, mérgező gombákkal összekeverni, amit készséggel elhittem, s a továbbiakban, bár az egyetemi tantárgyaim között akadt növényrendszertan is, így meglehetősen sok gombát kellet megtanulnom és felismernem, nem álltam neki kutakodni sem az emlékeimben, sem az interneten, hogy így van-e. (A szőrgombával ugyan valamennyire összetéveszthetők, ám az a csípős íze miatt egyébként sem ízletes.)
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/10/03 | magyar konyha, nemzetközi konyha, olasz konyha, Történelem, zsidó konyha
HA VASÁRNAP, AKKOR rántott hús. Generációk számára a vasárnap egyet jelentett (s sokaknak egyet jelent ma is) a jobb ételek asztalra kerülésével. A jobb ételek a világnak ezen a részén a húst jelentik. Ha vasárnap, akkor a húslevest, s a rántott húst. A rántott hús sertésből, baromfiból, többnyire csirkéből, kevésbé pulykából, s még ritkábban borjúból készül, Pedig az igazi, a példaként szolgáló rántott hús, a Wiener Schnitzel kizárólag borjúból készülhet.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!