Szerző: Csíki Sándor | 2012/03/11 | Molekuláris gasztronómia, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
A MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA „új” szemléletet is jelentett, azonban, mint lenni szokott, korántsem számított előzmény nélkülinek. A 15. században Martino da Como mester, az első, mai szemmel is modernnek számító szakácskönyv, a „Libro de arte coquinaria” szerzője, és a könyvet az ismertebb „De honesta voluptate et valetudine” megírásához nagymértékben átvevő Bartholomeo Sacchi (1421-1481), írói nevén Platina, még alig tesz különbséget az orvostudomány, a kémia és a főzés között.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/03/09 | Molekuláris gasztronómia, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
A MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA a természettudományok alkalmazása annak érdekében, hogy megértsük, hogy mi is történik a főzés során. Tudomány és technológia, évszázados múltra visszatekintő, de a 20. század legvégén erőre kapó, új szemléletű kísérletező megközelítés. A molekuláris gasztronómia (molecular gastronomy) történetében a Budapesten született Nicholas Kurti, azaz Kürti Miklós (1908-1998) oxfordi fizikus vívott ki világszerte elismert helyet. Kürti kimagasló eredményeket ért el az ultra-mély hőmérsékletű fizikában, milliomodokkal közelítve meg az abszolút zéró (-273,15 °C) hőmérsékletet. Számos kitüntetés gazdája.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/01/31 | nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
AZ AZTÉK KONYHA – mint állítják – igen gazdag kombinációját kínálta a növényi alapanyagok felhasználásának. Kukorica, bab, chili tök, burgonya, édesburgonya, paradicsom, kesudió, lime, mogyoró, csokoládé fordultak elő nagy számban az ételeikben. A kukorica és a bab a mexikói konyhának a mai napig alapelemei maradtak. Háziasították a méhet, és húsáért, tojásáért a pulykát, de konyhai felhasználásra tartottak kutyát és kacsát is. Halásztak és vadásztak. Fogyasztottak nyulat, iguanat, de rovarokat is ettek. Táplálkozásukban nagy mennyiségben fordult elő egy, a náhuatl
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/01/04 | Egészség a konyhában, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
AZ ELHÍZÁS NÉPBETEGSÉG, a fogyókúra pedig milliárdos forgalmúvá hízott üzlet lett, tucat számra megjelenő, újabb és újabb csodamódszerekkel, porokkal, tablettákkal. A Harvard School of Public Health (HSPH) kutatói a legtekintélyesebbek közé tartoznak, ha a fogyásról van szó. Óriási számú kísérleti csoportban vizsgálták az életmód hatását, azt tapasztalva, hogy a táplálkozás, a fogyasztott italok, a fizikai aktivitás, a
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/09/13 | Molekuláris gasztronómia, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
A TYÚKTOJÁS egy gombostűfejnyi méretű fehér korongként kezd növekedni, s hónapok során lesz belőle tojás. A tojássárgája valójában nem is más, mint egy sok tartalék tápanyaggal körülvett, szilárd héjjal, védőrétegekkel is óvott nagyméretű petesejt, nem mellesleg pedig az egyik legízletesebb és legtáplálóbb alapanyag, melyhez konyhai receptek ezrei kötődnek. A tojás (alacsony) kalóriatartalmának mintegy háromnegyede (60kcal) a sárgájában található.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/09/12 | Bor és étel párosítás, Gasztronómia történet, Népszerű tudomány, Recept
A TOJÁS A TERMÉSZET, s a konyha csodája is egyben. Mindennapi életünk kartondobozba zárt, hűtőszekrényben tárolt része. Megszoktuk, hogy van, s mindig van, ám ismerjük-e eléggé? Tudjuk-e, hogy mit tartalmaz, egészséges-e, hány fokon főzzük, s ha már áru lett, mit jelentenek a héjára nyomott pecsét számai, betűi? A tyúktojás sikeressége akár marketing tankönyvek példája is lehetne.
(tovább…)
A MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA „új” szemléletet is jelentett, azonban, mint lenni szokott, korántsem számított előzmény nélkülinek. A 15. században Martino da Como mester, az első, mai szemmel is modernnek számító szakácskönyv, a „Libro de arte coquinaria” szerzője, és a könyvet az ismertebb „De honesta voluptate et valetudine” megírásához nagymértékben átvevő Bartholomeo Sacchi (1421-1481), írói nevén Platina, még alig tesz különbséget az orvostudomány, a kémia és a főzés között.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!