AZ AZTÉK KONYHA – mint állítják – igen gazdag kombinációját kínálta a növényi alapanyagok felhasználásának. Kukorica, bab, chili tök, burgonya, édesburgonya, paradicsom, kesudió, lime, mogyoró, csokoládé fordultak elő nagy számban az ételeikben. A kukorica és a bab a mexikói konyhának a mai napig alapelemei maradtak. Háziasították a méhet, és húsáért, tojásáért a pulykát, de konyhai felhasználásra tartottak kutyát és kacsát is. Halásztak és vadásztak. Fogyasztottak nyulat, iguanat, de rovarokat is ettek. Táplálkozásukban nagy mennyiségben fordult elő egy, a náhuatl

nyelven “tecuitlatl”-nak nevezett, a Texcoco tóban előforduló, magas fehérjetartalmú kékeszöld alga (Spirulina geitlerii), egy “szuper élelmiszer”, amit chilivel, paradicsommal, kukoricával ettek.

A kukorica alapélelmiszer volt, lepénykenyeret készítettek belőle, ahogy Mexikóban a nixtamalizáció után ma is készül a nagyszerű tortilla.  A nixtamalizáció felfedezésének fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a közép-amerikai indián kultúrák felemelkedésének kezdete éppen egybeesik a nixtamalizáció felfedezésével (ie.1200-1500).

Nem használtak zsírt

Az aztékok az ételeik elkészítéséhez egészen a spanyolok érkezéséig – meglepő módon – nem használtak zsírt. Ételeik ennek ellenére ízletesen és persze egészségesen tudták elkészíteni. Leginkább csak főzték/gőzölték maguey (Agave americana) levelekbe csavart alapanyagokat.

Csíki Sándor♣