JOGHURT, KEFÍR, SAJT – a Magyar Alföld és a tejfogyasztás forradalma

JOGHURT, KEFÍR, SAJT – a Magyar Alföld és a tejfogyasztás forradalma

SajtJOGHURT, KEFÍR, SAJT – A sajtkészítés korai időszakáról mindenféle tetszetős legendák élnek, azonban ezeknek a meséknek kevés közük akad az igazsághoz, ráadásul, a sajtkészítést is gyakran jóval fiatalabb tevékenységnek mutatják, mint amilyen az a valóságban volt. A sajtkészítés legrégibb ismert tárgyi emlékeit egy közép-lengyelországi kőkorszaki lelőhelyen, az 1970-es években tárta fel a lengyel származású amerikai régész, Peter Bogucki (Princeton University). A lelőhely hétezer évvel ezelőtt élt lakói Európa

(tovább…)

HALHOZ VÖRÖSBOR – a hal és borpárosítás elmélete és gyakorlata

HALHOZ VÖRÖSBOR – a hal és borpárosítás elmélete és gyakorlata

hal és bor párosításHAL ÉS BOR PÁROSÍTÁS – Egy ma is élő és széles körben ismert ókori latin mondás szerint, „Maledictus piscis in aqua tertia”, vagyis „Átkozott a hal a harmadik vízben”. S, mint Herman Ottó A magyar halászat könyve című munkájában a mondás magyarázatul írja „Az első víz az, a melyben a hal él, a második az, a melyben fő, a harmadik az, a melyet az ember a halra iszik: megromlik a

(tovább…)

AZ IVÓVÍZ – a víz az egyik legfontosabb élelmiszer molekula

AZ IVÓVÍZ – a víz az egyik legfontosabb élelmiszer molekula

ivóvízAZ IVÓVÍZ – A víz az élet ma ismert minden formájának elengedhetetlen összetevője. Számos csodaként is kezelhető, sajátos tulajdonsággal bír, amelyek az élethez – a kialakulásához és fenntartásához – egyaránt nélkülözhetetlenek. S, ha mindehhez hozzágondoljuk, hogy az emberi test tömegének több mint fele víz (felnőtt férfiaknál 60%, a nőknél, az eltérő testzsír-százalék miatt, kevesebb),

(tovább…)

SZÓJA – szójaszósz, miso, tamari, shoyu, koji, shaishikomi

SZÓJA – szójaszósz, miso, tamari, shoyu, koji, shaishikomi

Miso pasztaSZÓJASZÓSZ ÉS MISO – A szójaszósz készítésénél az ázsiai kétlépcsős fermentációt alkalmazzák. Az első lépcsőben penészgomba spóráival oltják be a főzött gabonát, leggyakrabban a búzát, árpát, szóját, vagy ezek keverékét, és nedves, meleg, jól szellőző helyen tartva, hagyják, hogy a spórák kicsírázzanak, és az enzimeket tartalmazó gombafonalak átszőjék a táptalajt és elkezdjék azt emészteni. Az általában két nap múlva kezdődő második fázisban, amikor a gombák

(tovább…)

KONYHAI MÍTOSZOK – a sózás és a sószippantó krumpli

KONYHAI MÍTOSZOK – a sózás és a sószippantó krumpli

konyhai mítoszok a krumpliKONYHAI MÍTOSZOK – A húsleves főzésénél – különösen, ha be akarjuk töményíteni – a sózással általában érdemes várni, mivel a hozzávalók révén is jut só a levesbe. Arra a kérdésre viszont, hogy a sütésre szánt húsokat mikor sózzunk, a sütés előtt közvetlenül, vagy a sütés után, esetleg már napokkal korábban, zavarba ejtően sokféle és eltérő, többnyire csak a hiten alapuló válaszokat kaphatunk. A szakma tanácstalanságát fokozza, hogy szakács generációk nőttek fel abban a

(tovább…)

KONYHAI MÍTOSZOK – a nemlétező pórusoktól a finom húslevesig

KONYHAI MÍTOSZOK – a nemlétező pórusoktól a finom húslevesig

steakKONYHAI MÍTOSZOK – Az elzáródó pórusoktól a jó húslevesig. A konyhai mítoszok generációról generációra öröklődnek. Egyszerű, könnyen érthető, többnyire kevesek által ellenőrzött állítások, félreértések, félreértelmezések, amelyeknek az igazságában a többség még akkor sem kételkedik, ha a saját szemével látja, saját maga tapasztalja az ellenkezőjét. A konyhai mítoszok évszázadokon át háborítatlanul

(tovább…)