MIT EVETT LENIN? – A Nagy Októberi 100. évfordulója

NOVEMBER 7. – Ezelőtt 100 esztendővel, 1917. november 7-én Oroszországban győzött a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom”, ami attól októberi, hogy az orosz naptár szerint, Oroszországbanéppen október 25. volt aznap. A forradalom vezetője Vlagyimir Iljics (Uljanov) Lenin volt akinek a kulináris ízlése jóval visszafogottabb, alázatosabb volt, mint a politikája. Nem kedvelte annyira a vodkát, mint Sztálin, ritkábban evett steak-et, mint Hruscsov és

(tovább…)

BORJÚHÚS, BORJÚHIZLALÁS – Minden, amit tudni érdemes!

BORJÚHIZLALÁS, BORJÚHÚS – Sokévnyi tárgyalás és egyeztetés után, a regionális tradíciók tengerében elvesző EU hivatalnokok a borjú-piacot végül úgy szabályozták, hogy az unióban minden marha borjú, ha fiatalabb 8 hónaposnál (Council Regulation (EC) No.700/2007). Minden további, ennél jóval kifinomultabb klasszifikációt lényegében a tagországokra hagytak, ahol, mint Magyarországon, eddig is borjúnak

(tovább…)

A GASZTRONÓMIA VIRÁGKORA – a 19. század forradalma

A GASZTRONÓMIA VIRÁGKORA – Az emberiség táplálkozásában a mezőgazdaság kialakulása után tízezer évvel, a 19. században következik be a második legjelentősebb táplálkozási forradalom. A változások az egész világra kiterjednek. A 18. század végétől, 19. század első felétől az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan javulni kezd a tömegek táplálkozása is, amit többek között az amerikai élelmi növények (burgonya, kukorica, tök, bab) elterjedése biztosít. A bőségesebb és megbízhatóbban rendelkezésre álló táplálék a népesség robbanásszerű gyarapodását hozza, amelyre szükség is lesz az ipari forradalom kibontakozásához, ami újabb változásként,

(tovább…)

LABEL ROUGE BÁRÁNYOK – a francia-spanyol határon

LABEL ROUGE BÁRÁNYOK – A Pireneusok Délnyugat-Európa magashegysége. Legmagasabb csúcsa, az Aneto 3404 méter. Ez a hegység választja el egymástól Spanyolországot és Franciaországot, az Ibériai-félszigetet és a kontinentális Európát. Hosszúsága a Vizcayai-öböltől a Földközi-tengerig 491 kilométer. Innen, a legmagasabbra nyúló Középső-Pireneusokból és francia

(tovább…)

MEGLEPŐ ÉS ÉRDEKES HALÉTELEK – az 1860-as évekből

Őrölt pirospaprikaHALÉTELEK, HALÁSZLEVEK (1864) – Herman Ottó néprajzkutató az alábbiakban bemutatott receptek megjelenése (1864) után, a 19. század vége táján első kézből szerzett tapasztalást a halászok ételeiről. A vidéki Magyarország  folyóparti halászleveiről szólva, így ír 1887-ben megjelent könyvében: „Abban az egyben megegyeznek Tisza-Duna halászai, hogy a legjobb összeállítás – ha halászléről van szó – ez: sok kecsege, elég ponty és egy kevés harcsa. De már a többiben roppant eltérők.” A halászlé önállósulását a századvég szakácskönyvei is jól

(tovább…)

AZ ILLATOK ÉS ÉRZELMEINK KAPCSOLATA – emberi feromonok

ILLATOK ÉS ÉRZELMEK – Amikor egy illatanyag a szaglósejtek receptorait stimulálja, a receptor sejtek elektromos jeleket küldenek a szaglógumóba, ahol az illatmintázatok különféle illatokként interpretálódnak. Mivel a szaglógumó az agy érzelmekért felelős központjának, a limbikus rendszernek a része, az illat közvetlen kapcsolatba kerül a viselkedésre, hangulatra, memóriára hatással bíró agyterületekkel (hippocampus, amygdala mag, szeptális magok).

(tovább…)