SZUVID (SOUS-VIDE) BAB – Igen, a babot (lencsét, stb.) is lehet szuvidálni. Persze, nem szárazon. A szárazbabot beáztatjuk, éppúgy, mint szoktuk, sőt akadnak, akik előfőzik valamennyire, mielőtt a szuvidzacskóban, vákuum alatt (sous-vide) zsírban, olajban konfitálnák. Kipróbáltam én is az étkezési gyöngybab (Phaseolus vulgaris L. convar nanus)
BEIGLI (bejgli, bájgli) – Mint az már bejglitörténeti kutakodásom első perceiben is kiderült, a bejgli nem is bír annyira kézenfekvő és elfogadhatóan biztos történettel, mint azt eddig hittem. Kiderült, hogy mi, magyarok, azt gondoljuk, hogy a bejgli Sziléziából származik és német közvetítéssel jött el hozzánk. Az angolok úgy vélik, hogy a bejgli egy magyar sütemény, s újabban már a franciák is magyarnak tartják (korábban lengyelnek).
SZUVID CSIRKECOMB – Az otthon készült tökéletes sous-vide (szuvid) csirkecomb, hasonlóan a csirkeszárnyhoz, megfelelő eszközök birtokában nem is olyan nagy kihívás, mint gondolnánk. Ha pedig a tökéletes csirkecomb projektet valamiféle közismert ízzel is össze kívánjuk kapcsolni, akkor végképp egy kellemes, izgalmas kísérletezés előtt állunk. A csirkecombot ki is csontozhatjuk, s kétségtelen, hogy így jobban lesz kezelhető. Ha például töltött csirkecombot akarnék készíteni, nyilván a csontozással kezdeném.
GÁLAEBÉD, 2015 – A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) idén 5. alkalommal rendezte meg hagyományos, idén a 100 éve elhunyt Gundel Jánosra, a vendéglős-dinasztia alapítójára is emlékező évzáró Gáláját. A 2015-ös év Gálaebédjének kiemelkedő eseménye volt az MVI által alapított rangos szakmai elismerés, a Gundel Károly-díj 2. alkalommal történő átadása is. A kitüntetés díjazottjainak nevét a Magyar Vendéglátók Ipartestülete 2015. szeptember 23-án, Gundel Károly születésének évfordulóján, a
SZUVID CSIRKESZÁRNY – Az otthon készült tökéletes sous-vide (szuvid) csirkeszárny megfelelő eszközök birtokában nem is olyan nagy kihívás, mint gondolnánk. A csirkeszárnyak ügyes előkészítéssel a legízletesebb húsrészek közé tartoznak. Megfelelő előkészítés alatt az ízületnél való három részre vágást, az esetleges pácolást, a sózást, fűszerezést kell érteni. Kellően nagy mennyiségű csirkeszárny esetén a szárnyvégekből akár szép tiszta, s ízletes leves is főzhető, ahogy az például Heston
POGÁCSA – A pogácsa, lett légyen az sós, vagy édes, a 19. században is népszerű volt. A század második felében megszaporodtak a szakácskönyvek, s a szakácskönyvekkel a pogácsa receptek is, melyek nagy része már a korábbi évtizedekben is népszerűnek számított. Josephine Saint Hilaire (St. Hilaire Jozéfa) féle „ A valódi szakácsság vagy legújabban átvizsgált és tökéletesített Képes pesti szakácskönyv” (1864) 593. receptje a ” töpörtős pogácsa” készítési módját írja le. A szerzőről, Josephine-ről, ugyan semmit sem tudunk, a Képes pesti szakácskönyvről azonban annyit
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!