Szerző: Csíki Sándor | 2016/02/19 | Bocuse d'Or, magyar konyha
BOCUSE d’OR 2016 DÖNTŐ – Idén Budapestre, Magyarországra és a magyar gasztronómiára figyel majd a világ, hiszen hazánkban rendezik a világ legrangosabb szakácsversenyét, a Bocuse d’Or-t. A Budapesten, május 10-11-én megrendezendő Bocuse d’Or Europeversenyen 20 európai nemzet között dől majd el, hogy melyik 11 ország séfje jut be a 2017-es lyoni világdöntőre. A magyarok számára a február 18-ai hazai döntőn dőlt el, hogy a hat versenyző, Szabó László, Volenter István, Győrffy Árpád,
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/02/15 | magyar konyha, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
KOVÁSZ, ÉLESZTŐ – Ideális, és a történelem során messze legtöbbször előforduló esetben, némi kovász is akad a házunk táján. A kovásszal a kenyérkészítés meghatározó területére lépünk, már csak azért is, mert akad nem egy kenyér, ami több kovászt, vagyis előfermentált tésztát tartalmaz, mint a dagasztáskor hozzáadott lisztet. Az egyszerűen kivitelezett élesztős, és a jóval mívesebb kovászolt kenyér közti jellemző különbség, az élesztő forrása. Az első esetben az élesztőt készen vásároljuk, és a kenyérkészítéshez (kelt tésztához)
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/02/12 | Gasztronómia történet, magyar konyha
Az északi féltekén a meteorológiai tavasz március elsejétől május végéig, három hónapig tart. A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát hozzávetőleg március 21. és június 21. közé esik, s percre pontosan kiszámítható. Ezért is tudjuk, hogy az idei szökőévben (2016) a csillagászati tavasz éppen március 20-án, 5 óra 30 perckor kezdődik. A ínyes-tavasz azonban, az időjárás enyhülésétől függően, ennél akár néhány héttel korábban is már elkezdődhetett.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/02/01 | magyar konyha, Receptek
KAPROS TÚRÓS LEPÉNY – „A Czuczor-Fogarasi nagyszótár (1862) a kapros ételek közt a Tejfölös kapros káposztát, a Kapros bélest és a Kapros uborkát említi. De mindmáig széles körben szerepel a konyhán: a kapros mártástól, a kapros juhtúrós sztrapacskán át a gombás ételekig és főzelékekig, a kapros krumpli- és tökfőzelékig. Jelentős helyet kapott Gundel János nagy művében, a Palóc leves menüjében, amelyet Mikszáth kérésére alkotott, aki őt arra kérte, olyan ételt főzzön neki, amilyet a nagy palóc sosem
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/01/13 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Recept
HALÁSZLÉ – A frissen fogott és a legkülönbözőbb „levekkel” készített édesvízi halak Mátyás király korában, a 15. században kezdtek népszerűvé válni. Akkoriban a legnagyobb mennyiségben halászott, legkedveltebb halak közé a csuka, a menyhal, az angolna és a pisztráng tartozott. A kivételes halbőség és a halászó vizek megbecsülése ugyancsak ekkor, a középkor végén volt csúcspontján.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/01/08 | magyar konyha, Molekuláris gasztronómia, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
10 ARANYSZABÁLY – Miért nem szilárdul meg a zselatin az ananászos gyümölcstortán, milyen hőmérsékletűnek kell a tejszínnek lennie, mit adjunk az omletthez, hogyan csökkenthetjük a dagasztás idejét, milyen hőmérsékletű legyen a tojás, ha a sárgáját el akarjuk választani, hány fokos legyen a sütőolaj, mikor adagoljuk a tojáshabhoz a cukrot, hány fokos legyen tálaláskor az étel? Ezekre a kérdésekre itt választ kaphatsz.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!