Szerző: Csíki Sándor | 2015/12/28 | Gasztronómia történet, magyar konyha, nemzetközi konyha
FAST-CASUAL ÉTTEREM – A „fast-casual” kifejezés meglehetősen újnak számít a hazai éttermi fogalomtárban és Amerikában is csak az 1980′-es évek végén, egyesek szerint az 1990′-es évek végén jelent meg. (Az évtizednyi eltérést az okozza, hogy többen is vitatkoznak róla, hogy ki, s mikor használta először a fogalmat.) Bármikorra is essen azonban a kezdet, tény, hogy a „fast casual” éttermek csupán az elmúlt esztendőkben, a 2000′-es évek kezdetétől kezdtek erőre kapni. A „fast-casual” éttermek a gyorséttermek
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2015/12/26 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Recept, Uncategorized
ÚJHÁZI EDE TYÚKHÚSLEVESE – Az ezerötszázas évek végével eltűnt középfelnémet nyelv „brüeje” szavának eredeti jelentése „forró folyadék” (heiße Flüssigkeit) volt. A német Brühe, húsleves szónak ez a középkori elődje érzékletesen utal az ételcsalád nagyra tartott „lélekmelegítő” szerepére. Az egészséget és erőt adó húsleves a modern nyugati éttermek eszméjéhez és elnevezéséhez is szorosan kapcsolódik. Az 1765-ben, a rue Bailleul és rue des Pouliesa sarkán, Párizsban indult első „proto-restaurant” is éppen az erőt adó, frissítő levesek koncepciójára épített. Boulanger úr vendéglőjének bibliai áthallású, latin nyelvű reklámszövege szerint: „Venite ad me, omnes qui stomacho laboratis, et ego restaurabo vos.” (Jöjjetek hozzám mindannyian, akiknek a gyomra szenved, s én helyrehozlak benneteket.) A korabeli művelt közönség értette az üzenetet, mert a vendéglő megtelt.
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2015/12/12 | Ambrus Lajos írásai, Gasztronómia történet, magyar konyha
A TISZAI HAL – Gazda beszélyíró tán élete legjobb halászlevét (régi szegedi nevén: halpaprikását) ette egy születésnapi ebéden. Palicson. Beléágyazva egy sor halétel közé, melyek, hajaj, egy régi, valahai tiszai halbőséget idéztek. S most az ünnepi ételsort adták. Gazda elé tárulkozó meglepetéses palicsi menü ugyanis így festett: indításnak haltepertő és halpástétom kecskesajt gombócokkal.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2015/12/10 | magyar konyha, Népszerű tudomány, Recept, sous-vide (szuvid)
TÖKÉLETES CSÜLÖK – Mióta az északi germán törzsek sörrel és sertéssel jellemzett étkezési kultúrája egész Európában elterjedt, elterjedt a csülök kedvelése is, leginkább ugyancsak sörrel. Mindez nem ma történt, így aztán joggal gondolhatjuk, hogy csülköt aztán megtanulhattunk sütni/főzni, s ez igaz is. Ha nem is sokfelé, de akadnak helyek
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2015/12/10 | Ambrus Lajos írásai, magyar konyha, nemzetközi konyha
LESTYÁN – Levisticum officionale – a régi parasztkertek kedves magasra növő évelő növénye, amely szinte sehol nem hiányzott. Házi kertekben termesztik, írja Csapó József ’Debretzen physikussa’ 1775-ben. Jellemzően erős, fűszeres illatú és csípős, fűszeres ízű évelő növény. A Lestyán neve a levare = könnyíteni latin, vagy a görög libysticon, ligystikon szóból ered, ahogy a 600 növényt leíró, I. században élt katonaorvos Dioszkuridész nevezte. Magyarul még tájnyelvi alakzatokban a vadpetrezselyem,
(tovább…)
FAST-CASUAL ÉTTEREM – A „fast-casual” kifejezés meglehetősen újnak számít a hazai éttermi fogalomtárban és Amerikában is csak az 1980′-es évek végén, egyesek szerint az 1990′-es évek végén jelent meg. (Az évtizednyi eltérést az okozza, hogy többen is vitatkoznak róla, hogy ki, s mikor használta először a fogalmat.) Bármikorra is essen azonban a kezdet, tény, hogy a „fast casual” éttermek csupán az elmúlt esztendőkben, a 2000′-es évek kezdetétől kezdtek erőre kapni. A „fast-casual” éttermek a gyorséttermek
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!