Szerző: Csíki Sándor | 2017/10/06 | Francia konyha, magyar konyha, Recept
ZÖLDSÉGKRÉMLEVES – Ismét egy krémlevest készítettem. Ezúttal egy klasszikus sárgarépa, hagyma, zeller (mirepoix) kombinációval, amelyet túróval sűrítettem, ahogy Michel Guérard a nouvelle cuisine meghatározó alakja is tette hajdan, amikor a hetvenes évek közepén leszámolt konyhaművészete joghurt korszakával és belépett a túró-korszakba. A túróval igyekezett (de teljesen nem sikerült neki) kiváltani az akkoriban éppen büntetésben lévő vajat. Ő a vajat a (látszólag) tejzsír-, azaz vajmentes túróval
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/08/28 | Gasztronómia történet, magyar konyha, nemzetközi konyha, Recept
HALÉTELEK, HALÁSZLEVEK (1864) – Herman Ottó néprajzkutató az alábbiakban bemutatott receptek megjelenése (1864) után, a 19. század vége táján első kézből szerzett tapasztalást a halászok ételeiről. A vidéki Magyarország folyóparti halászleveiről szólva, így ír 1887-ben megjelent könyvében: „Abban az egyben megegyeznek Tisza-Duna halászai, hogy a legjobb összeállítás – ha halászléről van szó – ez: sok kecsege, elég ponty és egy kevés harcsa. De már a többiben roppant eltérők.” A halászlé önállósulását a századvég szakácskönyvei is jól
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/08/18 | Hírek, magyar konyha
PLÁZS SIÓFOK – Miként is jellemezte a helyzetet Cholnoky Jenő a Balaton című könyvében, 1936-ban? „Egész Európának legkedvesebb, legalkalmasabb pihenőhelye a Balaton s hogy valóban az is legyen, s itt mindenki jól érezze magát, abban mindnyájunknak közre is kell működnünk, mert óriási nemzetgazdasági jelentősége van annak, hogy a magyar ember itthon nyaraljon, a külföldiek pedig minél nagyobb számban, minél hosszabb időre keressék fel a Balatont.” Ez a helyzet azóta sem változott.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/08/06 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Recept
ELSŐ MAGYAR (?) RECEPTEK – A 19. század vége óta tartja magát az a szakmai vélekedés, miszerint egy Münchenben őrzött, 15. századinak tartott német kódexben található a legelső írott, magyar vonatkozású gasztronómiai emlék, a „Néhány jó magyar és cseh étel főzésének feljegyzése”. E feljegyzések, a „Ponty zsírral párolva és egy fácánlé; Szegfűborslé a rántott harcsához, pontyhoz vagy más halakhoz; Sült kappan gyömbéres lében; Borslémártás vadsülthöz”.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/07/30 | Gasztronómia történet, magyar konyha
KÜRTŐSKALÁCS – „A népszerű kürtőskalács 1990 után előbb fokozatosan nyugat felé terjedt, tehát az ország [Románia] észak-nyugati peremterületén, Partiumban vált közkedvelt édességgé, majd rendre különböző magyarországi városokban és üdülőközpontokban is meghonosodott. Ennek a folyamatnak az eredményeként, a gulyáshoz hasonlóan, a kürtőskalács napjainkban már nemcsak székely, hanem összmagyar szimbólum, a székely és a magyar identitás organikus, központi része, miközben továbbra is a Székelyföldre irányuló turizmus kiemelt eleme maradt.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/07/28 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Recept
MAGYAR SAJTLEVES (1581) – A magyar gasztronómia történetében is jelentősnek tartott kézirat egy nagyon gyorsan népszerűvé vált német nyelvű szakácskönyv magyarra fordítása. M. Marx Rumpolt „Ein new Kochbuch”, 1581, Frankfurt am Main (Ein new Kochbuch in Druck gegeben durch M. Marxen Rumpolt) című szakácskönyvének 1604-es kiadását, az eredeti könyv egynegyedét elhagyva, helyenként elnagyolva, Keszei János fordította le „Egy új Főzésrül való könyv, az az
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!