MANDULÁS PIZZA (Bartolomeo Scappi, 1570) – Mindaz, amit ma pizzaként ismerhetünk, korántsem egyenes vonalú fejlődés eredménye. A 16. század reneszánsz itáliai szakácsa, a pápa séfje, Bartolomeo Scappi, „Opera dell’arte del cucinare” (1570) című szakácskönyvében közel ezer ételleírás szerepel. Köztük, néhány mai szemmel meglepő „pizza” recept is.
4000 ÉVES RECEPT– A világ jelenleg ismert legrégebbi receptgyűjteményét a Yale Babilóniai gyűjteményében, a Sterling Memorial Library falai között őrzik. A Krisztus előtt 1700 évvel íródott három agyagtáblára 35 receptet jegyeztek le. Az akkád nyelvű ékírásos recepteket a neves francia asszirológus, Jean Bottéro fejtette meg (1995).
LÚDHIZLALÁS, LIBAMÁJ – A 11-12. században a Balkánról érkezett parlagi libát tartották elterjedten, s bár a lúdhizlalás hazai kezdeteiről alig tudunk valamit, bizonyosnak látszik, hogy kukorica és füge híján, leginkább árpadarával és galuskával etették a hizlalásra fogott libákat. A hizlalásra utaló egyik legkorábbi bizonyíték egy 17. századi forrásban található. Ebben egy „lúd hizlaló
HAMBURGER ATYÁK – Talán meglepőnek tűnhet, ám még napjainkban is folyik a disputa arról, hogy név szerint ki készítette az első igazi amerikai hamburgert. A válasz attól is függ, hogy mit tekintünk hamburgernek és hamburgernek tekinthetjük-e a két szelet kenyér közé tett húspogácsát? Ha csak a hamburger zsemlébe tett húspogácsa számít valódi hamburgernek, akkor, a
A MUSTÁR évezredek óta kedvelt ízesítő, mártás, kiegészítő. Első írásos említése a rómaiakhoz kötődik. Columella írt róla a mezőgazdaságról szóló, De Re Rustica című művében (XII LVII). Így kezdi a receptet: „A mustármagot gondosan tisztítsa és szitálja meg, hideg vízzel mossa le, és amikor vízzel jól megmosta, hagyja vízben…” A mustár ízesítéséhez különösen a fehérrépát tartja jónak.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!